Gyorsan növő gyümölcsfafajok
A gyümölcsfák növekedési sebességét és erélyét nemcsak a környezeti tényezők határozzák meg, hanem a fajok genetikai adottságai is. Nézzük meg milyen gyorsan növő gyümölcsfajokat érdemes ültetni és hogyan tudjuk őket támogatni!
Melyek a gyorsan növő gyümölcsfa fajok?
- Dió
Erősen vízkedvelő, árterekben is előforduló faj.
Ennek ismeretében mi, a saját diófánkat az esőcsatorna kivezetéséhez közeli helyre ültettük. Valóban nagyon gyorsan fejlődik, évente 60-100 cm-es hajtásokat hoz, évjárattól függően.
Ezt a fát úgy 5 évvel ezelőtt ültettük. Átmérője 5 m és szépen terem.
Azt is érdemes tudni, hogy a diófa nagyon erős karógyökeret fejleszt, amit a faiskolai nevelés során 2x is el kell vágni ( először magcsemete korában, majd oltvány korában a kiemeléskor), ezért eleinte, amíg a gyökere ki nem fejlődik, lassú lehet az indulás.
Ha magot vetünk arra helyre, ahol nevelni szeretnénk, akkor valóban gyorsan fog nőni, mivel a gyökere nem sérül az átültetéskor. A termőrefordulás azonban jóval későbbi lesz, az oltványokhoz képest.
A tavalyi száraz évben 60-80 cm hosszúra nőtt ágakat láthatunk a diófán
- Cseresznye
A cseresznye szintén az árterek fája. A gyors növekedés azt is jelenti, ha vadcseresznye alanyon van, hogy nagyra fog nőni a cseresznyefánk.
Érdemes arra is figyelni, mi az a méret, amiről még le tudjuk szedni a termést, ugyanis a korona külső részén lesznek a gyümölcsök. Ilyenkor metszéssel lehet megfelelő méretben tartani a fát.
Természetesen a törpe és oszlopos fajtákra nem jellemző a gyorsaság.
- Szilva
A legtöbb szilvafajta nyirkos, kötött talajon fejlődik jól. Természetes élőhelye a folyók mentén található. A szilvafák gyorsan nőnek ugyan, de nem lesznek nagy méretűek.
- Alma
A faiskolámban úgy látom, néhány almafajta is elég gyorsan növekszik: Orbai, Húsvéti rozmaring, Jászvadóka, Sóváriak. Itt fontos, hogy az alany vadalma legyen.
- Őszibarack
A felsorolásban ez az egyetlen faj, amely nem vízhez kötött élőhelyen nő gyorsan. Kevésbé vízigényes, és a levegős talajokat kedveli jobban.
Tapasztalatom szerint az őszibarack növekedésének a kór- és kártevők szabnak gátat. Ha tavasszal a tafrina támadja, később a levéltetvek, akkor a növekedése erősen lelassul.
Ezért érdemes próbálkozni a magról való szaporítással is. Erről itt olvashat bővebben.
A magoncok - megfigyelésem szerint - sokkal ellenállóbak lehetnek a gombás betegségekkel szemben.
Jó vízáteresztő képességű meg minden... De kinek van ilyen?
Tudjuk, hogy jó talaj, elegendő víz, stb. az ideális állapot a növények fejlődéséhez.
Azonban a talajok ritkán nyújtanak optimális feltételeket a gyors fejlődéshez.
Mit tehetünk mi a jó körülmények kialakításáért?
- Levegő: kötött, agyagos, tömörödött talajokat lehet mechanikus eszközökkel (ásó, eke) lazítani, de ezek egy idő után visszatömörödnek.
Ezért hosszú távon sokkal jobb, ha helyettünk ásnak a talajtakaró, leginkább karó gyökerű növények és a talajlakók, főként a giliszták. Erről már itt írtam korábban.
Ültetésnél komposzttal, gyökéritatóval, homokkal, perlittel tudjuk átmenetileg ezt a problémát orvosolni.
- Tápanyag: köztudott, hogy - rövid távon - az ültető gödör földjébe kevert érett, komposztálódott szerves anyagok tudják ezt biztosítani. Azonban később is kell pótlásról gondoskodni helyben komposztálással, komposzt kijuttatásával vagy mulcsnövények ültetésével.
Egy nagyon elmés ültetési módról itt olvashat bővebben.
- Víz: a fiatal fák vízutánpótlásáról 1-2 évig rendszeresen gondoskodni kell. De mindenképpen arra kell törekednünk, hogy a fa el tudja látni magát vízzel.
Ebben egyrészt úgy tudunk a segítségére lenni, ha ritkán nagy vízadagokkal öntözzük (hetente 1x20 l), hogy a gyökereket arra kényszerítsük, hogy a víz után iparkodjanak a talaj mélyébe.
Másrészt a mindenféle talajtakarásokkal gátoljuk a talajból a víz elpárolgását.
Erről korábbi bejegyzésemben itt olvashat.
- Tűző napsütés: ellen úgy tűnik lassan védekeznünk kell valamilyen hálós takarással.
Az elmúlt években sok (!) facsemete esetében láttam a faiskolában, hogy a frissen kihajott levelecskék egyszerűen leperzselődtek, már nem is nagyon tudott újabbakat hajtani.
Az idei tavasz biztosan nagyon emlékezetes lesz, hiszen a sok felhő, no és a csapadék óriási segítségünkre volt a fák megeredésében. Hála Istennek!
Ilyen kellemes tavaszra már nem is emlékszem.