Ne hagyjuk csupaszon a földet! A talajtakarás jótékony hatása

Ne hagyjuk parlagon a földet!

A talaj takarva él igazán.
A „parlagon” hagyott talaj a közgondolkodással ellentétben nem pihen – folyamatos takarásra és élő gyökerekre van szükség ahhoz, hogy a rendelkezésre álló szenet, napfényt, csapadékot és tápanyagokat hasznosítani tudjuk a területünkön.

A dombágyásunk, hogy ne maradjon kopaszon télire, mustárral vetettük be. (november eleji felvétel)

Mi az a zöldtrágya?

A zöldtrágyanövények a takarónövények egyik alkategóriáját testesítik meg.
Termesztésük célja a tápanyag-ellátottság növelése a talajba történő bedolgozás útján.
De azt már tudjuk, hogyha a talajt „felforgatjuk”, hogy zöldtrágya a talajba kerüljön, akkor a talajban kialakult talajéletet roncsoljuk, pusztítjuk.

Mire jók a takarónövények?

A takarónövények

• az erózió elleni védelemben  (a csapadék nem tömöríti és nem mossa el, a szél pedig nem fújja el a talajt)
• a hasznos szervezetek táplálásában,
• a területen lévő, de mélyebbre mosódott vagy lekötődött tápanyagok feltárásában,
• a talajok biológiai lazításában,
• a talaj vízháztartásának javításában,
• a gyomok elnyomásában,
• takarmányként hasznosítva a haszonállatok táplálásában (lóhere, bükköny, bab, borsó szalmája remek nyúltáplálék)
• valamint emberi táplálék termesztésében is szerepet játszhatnak.
• kedvező esztétikai hatást nyújt, növeli az ültetvény biológiai sokféleségét, hasznos élő szervezeteknek ad otthont.

A csupasz talajt elmossa az eső                                     A termőtalaj takarónövényekkel védett 
a szőlő gyökeréről 

képek forrása: biokontroll.hu

Kölcsönösen jó kapcsolat

A táplálékok növény általi felvételében a talajlakó mikrobák kiemelt szerepet töltenek be, a növények pedig egy „fair trade” rendszert alakítanak ki a mikorrhiza gombákkal és baktériumokkal: a növény által előállított cukrokért cserébe tápanyagokat adnak a növénynek.

Minden növény más típusú gyökérváladékkal vagy növényi résszel csábítja magához a mikrobákat:

• a gabonafélék szénhidrátban gazdag,
• a pillangósok magas fehérjetartalmú,
• a keresztesvirágúak szerves savakkal és cukrokkal sűrített váladékot bocsátanak ki.

A növények képesek arra, hogy egy bizonyos tápanyag hiánya esetén annak a váladéknak a termelését fokozzák, amelyet az adott tápanyagot legnagyobb hatékonysággal szállító mikrobák kedvelnek.

Tévhit: a takarónövények a talajból a vizet elpárologtatják

A talajnedvességgel kapcsolatban 2008-ban – számos nemzetközi kutatást megelőzve – magyar szakemberek is bebizonyították, hogy a takart terület tavasszal jobb nedvességmutatókkal rendelkezett, mint a fedetlen.

Február végén a takarónövénnyel borított terület felső rétegében 16-20%-kal magasabb talajnedvességet mértek, mint a parlag esetén.
Ennek oka, hogy a mulcsréteg nem engedte a talajból eltávozni a vizet a légkörbe.

Az első fagyok után bedolgozott takarónövények is 8-10%-kal magasabb nedvességszintet eredményeztek tavasszal, mint a fedetlen kontroll.

Tévhit: a takarónövények gátolják a talaj felmelegedését

A takarónövények és a mulcs miatt lassabban melegedő terület csak addig igaz, amíg nem nézünk a talajszint alá: az elrothadó takarónövény gyökerek által otthagyott csatornákon, valamint a felszaporodó giliszták által kialakított járatokon is beáramlik a levegő, amely átszellőzteti a talajt.
Számos növénymaradványai barnává vagy feketévé válnak elbomláskor, hatékonyan elnyelve a napsütés energiáját.

A megtartott nedvességnek köszönhetően a talaj hőingadozása jóval kisebb, mint a szántott, gyorsabban száradó talajok esetén.

Szempontok a takarónövények megválasztásához

A sikeres „takarónövényezéshez” megfelelő gondolkodásmódra és ismeretekre van szükséges. A takarónövények használata folyamatos tanulást, kísérletezést és tapasztalatcserét igényel.

Több szempontot is figyelembe kell venni:

• milyen a talajunk szervesanyag tartalma, kötöttsége
• elő vagy utóveteményként szeretnénk használni
• esetleg köztes veteményként szeretnénk alkalmazni: gyümölcsösbe, szőlőbe vagy zöldségek közé
• magát a köztes növényt takarmányként vagy magunk szeretnénk elfogyasztani

Milyen növények alkalmasak takarónövénynek?

A növények több feladatot is elláthatnak, de egy-egy növény több módón lehet a kert támogatója:

• takarják a talajt és mulcsolnak: spenót, sűrűn  vetett saláták, mángold, szurokfű, menták, tök félék, cukkini, rebarbara
• húsos vagy sűrű gyökerükkel  lazítanak: jégcsapretek, torma, pitypang, nadálytő, mustár, repce
• mélyre hatoló gyökerükkel a mélyből tápanyagot hoznak a felszínre: cickafark, katáng kóró, csalán, bükköny, facélia
• talajfertőtlenítők és kártevő riasztók: mustár, repce, kisvirágú büdöske, bodza, körömvirág
• nitrogén megkötők: bab, borsó, olajfűz, lóhere
• rovarokat vonzó: kapor, büdöske, facélia, here félék,

Ezeket a növényeket vegyesen is lehet vetni, ezzel egymás jó tulajdonságait kiegészítik, nem beszélve arról, hogy némelyekről egy csomó terményt is be tudunk takarítani.

A fenti felsorolásból is kitűnik, hogy gyomnövényként ismerteket is nagyon hasznos a kertünkbe telepíteni vagy a meglévőket meghagyni. Azt is vegyük észre, hogy erre célra használhatjuk az évelőket, fásszárúakat, zöldségeket, virágokat, gabonát.
Sokféle növénykombináció lehetséges. Figyeljük meg környezetünk növényeit, hogyan és mikor nőnek, meddig élnek, miben tudnak a segítségünkre lenni.

Ez a salátamagkeverék nemcsak a talajt takarta hosszú ideig, de egy halom salátával is ellátta a családunkat több hétig.

 Zétény és Botond magkeverék

Ezek aprómagos keverékek, amelyek egyesítik magukban a gyomelnyomás, a nitrogénkötés és a talajlazítás feladatait.

A Zétény márciustól is, míg augusztusban mindkettő szórva vethető. A talajba gereblyézzük bele a magokat, néhány cemtiméter mélyen. Ha nincs csapadék, kelesztő öntözéssel segíthetjük a csírázást.

Hát nem gyönyörű! ! Egy frissen telepített gyümölcsös, kopasz, szélfútta talaj helyett, virágzó mézontófűvel (facéliával) így is kinézhet. 

kép forrása:takaronovenyek.hu 

Mit tegyünk a takarónövénnyel?

Ha már túl nagy, elszáradt, ránő a főnövényre. Egyszerűen kaszáljuk le és használjuk mulcsként, takarmányként vagy komposztáljuk.
Ha még zöld a növény, akkor csak annyira vágjuk vissza, hogy továbbra is hajtson, virágozzon. 

Lépjünk ki a megszokásainkból!

A frissen ültetett vagy meglévő fáink környékét bátran használjuk zöldséges és virágos kertnek! Vagy méhlegelőnek! Vagy mindhárom célra!
A legfontosabb, amit szem előtt kell tartanunk: a kertünk talaja ne maradjon fedetlen. Természetesen vannak olyan kerti növények, amelyek környékét nem tudjuk növénytakaróval befedni(szamóca, paprika) Ilyenkor alkalmazzunk különböző mulcs anyagokat:

• szalma
• fűnyesedék
• letermett növények szára, levele:bab, borsó szalma, mángold, nadálytő, rebarbara levele stb.

A faiskolánkban kapható árpaszalma necsak talajtakarásra alkalmas, hanem kerti tavak alagaegyensúlyának a beállítására is.