Miért káros a gyomirtószer?
A talajból a táplálékunkba kerülve azonban komoly egészségkárosító hatása van!
A bejegyzésem a Biokultúra 2021.4. számában található cikk alapján készült.
A gyomirtó glifozát hatóanyagának vizsgálata
A Massachusetts-i Technológiai Intézet egy kutatója, feltűnő összefüggésre hívta fel a figyelmet, az autizmus növekvő száma és a Roundup (glifozát tartalmú gyomirtószer) használatának a növekedése között. Ezt a szert 1990-től alkalmazzák a mezőgazdaságban egyre nagyobb mennyiségben.
Míg 1975-ben 5000-ből 1, mára már 68-ból 1 gyermek autista!
Nagyon aggasztó, hogy a folyamat nem lassult le, és összefügg a glifozát használat növekedésével.
A kutató szerint a glifozát legjelentősebb toxikus hatási a következők:
- elpusztítja a hasznos bélbaktériumokat, és ezzel elősegíti a kórokozók fejlődését,
- gátolja olyan vegyületek képződését, melyeknek következtében ingerületátvivő anyagok és
- B9 vitamin hiánya lép fel. A B9 többek között hozzá járul a vas, a kobalt, a mangán megkötéséhez.
Amerikában a glifozátot már anyatejből is kimutatták, valamint az európai határérték több százszorosát mérték az ivóvízben.
Az autista gyerekek körében pedig több olyan markert találtak, ami a szervezetükben található túlságosan nagy mennyiségű glifozátra utal:
- felborult bélbaktérium-flóra,
- gyulladásos bélbetegség,
- cink- és vashiány.
Összefoglalva a kutató megállapításit, kijelenthető, hogy a glifozát tartalmú gyomirtószerek alkalmazása az USA-ban, összefüggést mutat az autizmus, az Alzheimer-kór, lisztérzékenység és más betegségek járványszerű terjedésével.
A gyomirtók és a Csodakertész
Közel 25 éve művelek saját vagy bérelt földet, nevelek sokféle növényt, de gyomirtózásra soha nem adtam a fejem.
Igaz, előfordult, hogy erőforrás híján elborította a gaz a faiskola némely részét és vasvillával kellett kihordani a sorokból a maradványokat… !!!?
Egyik csapadékosabb nyáron rácsodálkoztam, hogy milyen „szép zöld” a faiskolám, azonban a környező szántóföldek növényállományában és a mezsgyéken sem található egyetlen szál gyom sem.
Még dolgozom azon, hogyan oldható meg faiskolai méretekben, a kézi kapálások számának csökkentése bakhátas műveléssel, takaró növényekkel, kaszálással vagy valamilyen talajtakarásos eljárással.
A faiskola mezsgyéjén ilyen szépségek nőnek a szemünk, valamint a rovarok legnagyobb gyönyörűségére
A gyomok visszaszorítása a kertünkben
A kapálással és a kihúzkodással az a gond, hogyha megbolygatjuk a talajt, mélyebbről is kerülnek felszínre gyommagvak, melyek ezután vidáman kikelnek.
Ennél sokkal energiatakarékosabb és talajkímélőbb módszer, ha folyamatosan takarjuk a talajt valamilyen mulcs anyaggal (szalma, fűnyesedék, faapríték) vagy talajtakaró növényekkel, melyek a gyomokat nem engedik elburjánzani.
A témához kapcsolódóan már korábbi bejegyzéseimben írtam a táblás mulcsról , a mulcshurkáról, a takarónövényekről, a kerti színházunk növényszereplőiről.
Vegyszermentes kertek
A fenti tanulmány tükrében, ha valaki abban az áldott helyzetben van, hogy van saját kertje, földecskéje, akkor messzire kerülje a kemikáliákat!
Éppen elég az a sok szermaradék, amit a vásárolt élelmiszereken keresztül veszünk magunkhoz.
Igyekezzünk megtermelni azokat az egyszerűen termeszthető zöldségeket, gyümölcsöket, amelyekből sokat fogyasztunk: krumpli, sárgarépa, hagyma, alma!
Megbízható, ismert helyekről vásároljunk minél több vegyszermentes élelmiszert!