Mulcshurka... Mi az? És hogyan készül?

Hogy készül a mulcshurka?

Nálam egy olyan módszer vált be az idők során, amit magam fejlesztettem ki: a mulcshurkás takarás. Régóta nem kaszált kertrészekben vagy füves területeken jó éles kaszával, sarlóval közvetlenül talajszint fölött levágom a növényzetet. Örömmel tanulok bele ezeknek az ősi eszközöknek a használatába! A levágott anyagot ott hagyom legalább egy napig fonnyadni, mert így lesz hajlítható. A száradó félben lévő anyagot kézzel vagy vasvillával másfél méteres csíkokba rendezem. Kézzel összenyomkodom és magamtól távolodva, kívülről haladva összetekerem. A tömörségét a kezemmel, esetleg a térdemmel szabom meg. A gyapjúfonáshoz hasonlóan az összes növényi rész egy szilárd tekerccsé sodródik össze. Innentől kezdve már csak könnyedén és kényelmesen oda fektetjük a mulcshurkát a sorok közé, a megfelelő távolságra.

Milyen előnyei vannak a mulcshurkának?

A frissen kiültetett palánták vagy a kelő növények mellé teríthetjük, anélkül, hogy kárt tennénk bennük. Könnyen kezelhető és tartós talajtakarást biztosít. Könnyen el is távolíthatjuk, vagy felhasználhatjuk a másodvetés mellé is, ha nem ment túlságosan tönkre. Gallérként kanyaríthatjuk nagyobb távolságra ültetett növények, például a káposzta köré. A mulcshurka szinte sálként tekeredik a növény köré és egészen a betakarításig egyben is marad. Hasonlóképpen tehetjük a frissen ültetett évelők, cserjék, facsemeték köré.

Ha a száraz szénát öntözőkannával megnedvesítjük, ugyanúgy elkészíthetjük belőle a mulcshurkát. Ugyanez érvényes a hosszú szárú szalmára is, de ne használjunk akármilyet, hanem bio – de leginkább Demeter – minősítésűt, mert azt nem kezelték hormonhatású szárszilárdítókkal, így nem kockáztatjuk, hogy a zöldségre átkerüljön a növekedés gátló anyag. 

A mulcshurkák elkészítése nem igényel sok munkát és a módszernek jó hasznát veszik a változatos kertkialakítás hívei. 

Forrás: www.gartenrundbrief.de
Fordította: Gelencsér Margit