Önmeddő vagy öntermékeny? - a megporzás fontossága

Egylaki és kétlaki...

Először is tisztázzunk néhány fogalmat a virágok ivari mivoltával és elhelyezkedésével kapcsolatban.

• Amikor egy virágon belül megtalálható a termő (nőivarú) és a porzó (hímivarú) is, azok kétivarú virágok.
• Ha egy virág csak hím, vagy csak nőivarú, akkor azok egyivarú virágok. 
• Ha a kétféle egyivarú virág egy növényen helyezkedik el, akkor azt egylakinak nevezzük. Ilyen a dió, a mogyoró és a gesztenye.
• Ha az adott faj egyik egyedén csak hím, vagy csak női virágok vannak, akkor pedig kétlaki növényről beszélünk például: homoktövis, legtöbb kivi fajta. Ezeket mindenképp párban kell ültetnünk ahhoz, hogy termést hozzanak, hiszen itt már nem csak a virágok egyivarúságáról beszélhetünk, hanem a növény egyedeinek is van ivari jellege: van egy hím növény és egy termős női egyed. Homoktövis esetén 4-5 termős növényhez elegendő 1 porzós egyed.

A gyümölcsfák akkor virágoznak először, amikor termőrügy, illetve virágrügy alakul ki rajtuk. A termőrefordulás függ a fajtától, a törzs magasságától is: alacsonyabb törzsű fáról hamarabb várhatunk termést.

Virágzási sorrend

A gyümölcsfajok és azon belül a fajták bizonyos egymásutánban, meghatározott sorrendiségben virágoznak, amire módosító hatással lehet a termőhely és az időjárás.

A sorrend általában a következők szerint alakul: legelőször a mogyoró virágzik, amit a mandula, a ribiszke, a kajszi- és őszibarack, a cseresznye, a meggy, a köszméte, a szamóca, a szilva, a körte, az alma, a birs, a naspolya, a dió, a gesztenye, végül a málna követ.

Miért kell a fajtákat megterveznünk?

A házikert gyümölcsfa választékának tervezésénél fontos tudnunk, hogy egy fajta öntermékenyülő, vagy önmeddő, azaz idegenmegporzásra van szüksége a gyümölcs kialakításához. Amennyiben csak másik fajta virágporával lesz eredményes a termés kialakulása, akkor megporzó növényről is kell gondoskodnunk. Nagyon fontos azonban tudni, hogy az idegen beporzást igénylő fajtákat milyen más fajták termékenyítik meg a leghatékonyabban. Ez a gyakorlatban azért nem ennyire sarkított kérdés. Hiszen ha elültetünk egy egyébként idegenmegporzást igénylő almafajtát a kertünkben, a környéken valószínűleg lesz másnak egy olyan almafája, mely más fajtájú, mint a mienk, de virágzása ugyanarra az időre esik: így egymásnak kölcsönösen jó megporzói lesznek. Gyakran felmerülő kérdés: alma porozhat körtét? Nem. Azonos fajok porozhatják egymást: alma almát, körte körtét. Kivétel a Cigánymeggy, mely cseresznyéket is poroz.

Gyümölcstermő növényeink túlnyomó részét rovar porozza be, ezt legtöbbször a méhek végezik el, de más viráglátogató rovarok is eredményes munkát végeznek.
Szélporozta gyümölcsfajaink a mogyoró, a dió és a gesztenye.

Párban vagy egyedül?

• Az almafélék közül az újabb fajták esetén már vannak jól öntermékenyülő fajták, ám a régebbiek - a Starking, Golden Delicious, Jonatán - más fajták virágporával termékenyülnek jól. A porzópárok általában fel vannak tüntetve a fajtaleírásokban, de sok régi vagy gyűjtött fajtának nem ismerjük a porzóját. Ilyenkor szoktam javasolni a jó pollenadó fajtákat: Jonathán, Cox narancs renet, Téli arany pármen, Húsvéti rozmaring.
• A körtéket megint csak önmeddőnek kell tekintenünk, tehát több fajtát kell ültetnünk, vagy célszerű feltérképezni, hogy a közelbe vannak-e a mienkével egy időben virágzó körtefák. Egyes körtéken pl. Clapp kedveltje, Arabitka) megporzás nélkül is lesznek gyümölcsök.
• A birs- és a naspolyafajták öntermékenyülők, ezért magukban is telepíthetők, de ennek ellenére célszerű legalább két fajta együttes telepítése a bővebb és biztonságos termés érdekében.
• A cseresznye többnyire idegen beporzó, de már van sok öntermékeny fajtája is van. A magyar nemesítésűek közül a férfi nevű fajták öntermékenyek: Sándor, Pál, Alex.
• A meggyfajták között vannak öntermékenyek: Feketics meggy, Újfehértói fürtös, Érdi bőtermő, Cigánymeggy és önmeddők :Érdi nagygyümölcsű, Pándy típusok.
• A szilvafajták kisebb része öntermékenyülő (Besztercei, Vörös szilva, Cacanszka lepotica), míg a többségük idegen beporzást igényel (Althann ringló, Zöld ringló).
• A termesztett kajszi- és őszibarackfajták többsége öntermékeny.
• A mandulafajták többnyire idegen beporzók. Azonban már ezek között is találunk öntermékeny új fajtákat: Supernova, Tuono.
•  A héjas gyümölcsök (dió, mogyoró, gesztenye) idegen beporzók.
• A bogyósok közül a szamóca és a málna általában öntermékenyülők. A ribiszke- és a köszmétefajták között már idegen beporzást igénylő fajták is vannak.

A megporzandó fajták 100-200 m-re is lehetnek egymástól, de akár messzebbre is, hiszen a méhek több kilóméterre is ellátogatnak virágokért. Szél porzás esetén szintén nagy távolságokról beszélhetünk, mivel az igen apró polleneket a szél könnyedén röpíti hatalmas távolságokra.

Ha kevés a hely a kertben...

Ha kicsi a hely a kertben, és nem tudunk több fát ültetni, akkor a legjobb megoldás a családfa. Ebben az esetben 2-3 fajta gyümölcsöt szemzünk egy fára, amelyek porozzák is egymást. De jó megoldás lehet, ha szomszédokkal szövetkezünk és közösen találjuk ki, ki milyen fajtát ültessen a megporzás érdekében.