Jellemző: bőtermő, jó termőképesség
Tudományos név: Prunus avium ’Valerij Cskalov’
Magyar név: Valerij Cskalov cseresznye
Származás: a volt Szovjetúnióban a Rozovaja fajta szabad megpozású magoncai közül történt a szelekciója. Magyarországi honosítói Brózik Sándor és Apostol János. Államilag elismert árufajta
Amiért szeretjük: korai cseresznyefajta
Virág: középkorai; pollenadója a Bigarreau Burlat
Termés: május vége – június eleje; bőtermő, középnagy vagy nagy gyümölcs
Leírás: erősen növekedő fája van. Koronája a közepesnél ritkásabb ágrendszerű, kezdetben fölfelé törő, majd a termés súlya alatt széthajló, kissé csüngő. Vesszői erősen lilás sötétbarnák. Gyümölcse középnagy vagy nagy (23 mm, 6,5 g), vállas, tompa kúp alakú, sötétbordó színű. Közepesen kemény, nem ropogós a húsa és a leve rózsaszín. A varrat mentén kőmagja kissé a húshoz tapad. Íze kellemes, kissé savas-édes.
Felhasználás: elsősorban friss fogyasztás
Fényigény: a gyümölcs ízanyagainak kialakulásához napos fekvést biztosítsunk neki
Ajánlott termőhely: talajjal szemben a meleg, tápanyagokkal jól ellátott, meszet és humuszt tartalmazó könnyű homoktalaj, löszön kialakult vályogos agyag vagy agyagos homoktalaj, a megfelelő számára. A talajvízszint vagy a vízzáró talajréteg mélysége 1,5-3 m-nél a leginkább megfelelő. Csapadék igénye nem nagy, de virágzás és terméskötés idején érzékeny a megfelelő vízmennyiségre
Ültetési távolság: 7-8 m
Ellenállóképesség: csapadékos időjáráson termése reped, ilyenkor moníliára fogékony
Gondozás:
1/ a konténerrel (földlabdával) ültetett gyümölcsfa oltványok ültetésére az év során bármikor sort keríthetünk,
2/ csupán a lombkorona kialakítása okán szükséges metszenünk
Helye az erdőkertben: 2-3 zóna
Megjegyzés:
Forrás: Soltész Miklós, 1988: Gyümölcsfajta ismeret és –használat
