Faj: Malus domestica
További nevei: Török Bálint, Stettini piros, Jankováci jeges alma, Weinling, Türkischer Weinling, Rother Stettiner, Annaberger, Malerapfel, Rubiner, Rother Bietingheimer, Rother Zwiebelapfel, Rostocker, Vineuse rouge d hiver, Seigneur d hiver, Rouge de Stettin
Származás: ismeretlen. Vitatott a Kárpát-medencei eredete is. Egyes vélemények szerint a német Rot(h)er Stettiner fajtának felel meg. Nem tudni, ki és miért adta a Lippaynál még Báling-almának nevezett fajtának a Török Bálint nevet. Mindenesetre a németek korábban ismerték és szívesen vásárolták tőlünk, miután a saját termésük elfogyott.
Érési ideje: szeptember végén szedhető, novembertől februárig fogyasztható
Minősége: Elsőrendű piaci és háztartási, másodrendű asztali
Nagysága: Nagy vagy igen nagy
Alakja: Lapos gömbölyű. Egyik oldalán hízottabb, néha emelkedettebb mint a másikon. Rendesen szabályos gömbölyödésű. Szára rövid, vastag. Tág, mély tölcséralakú üregbe helyezett, melynek zölden maradó falát csak ritkábban fedi némi áttetsző rozsdamáz. Kelyhe rendesen zárt, összehajló levélkéivel tág, sekély, néha mélyebb, szelíden ráncos mélyedésben ül. Karimája néha lapos bordáktól hullámos, melyek a szármélyedésig is lehúzódhatnak.
Héja: Sima, finom, gyengéd tapintatú, ledörzsölve fényes. Sárgászöld alapszínéből alig látható valami, mert a gyümölcs napos oldalát, sokszor az árnyékosabb részeit is sötétebb barnás-vérpiros odamosott fedőszín takarja. Pontozata ritka, a piros színben eléggé szembetűnő.
Belseje: Húsa zöldes-fehér, sokszor zölden erezett, roppanó, teljes értével porhanyó, pezsgő. Leve igen bő, édes borízű, kellemes gyenge illattal emelt. Magháza nyílt. Kehelycsöve tágas kúpalakú, mélyen lehatoló.
Fája: Erőteljes növekedésű, teljesen edzett. Kuszált, később lehajló ágai nagy, terebélyes koronát alkotnak. Kissé későbben kezd teremni, de azután rendesen és igen bőven terem. A rendszeres nyesést nem tűri, vadalanyon, magastörzsű fának való. Vesszei hosszúak, kissé görbülők, eleinte finoman molyhosak, később csupaszok, vörhenyesbarnák, árnyékos oldalon zöldes barnák, ritkásan pontozottak, kissé fényesek. Egyenlőtlen rügyközűek. Rügyei nagyok, simulók, molyhosak. Virágrügyei nagyok, molyhosak, barnapikkelyűek. Levelei középnagyok, vastagabbak, kemények, nyelük rövid, vastag, merev, molyhos, a nyár végén tövük felé pirossal festettek. Levélpálhái rövidek, fonálidomúak.
Termesztésére vonatkozóan megjegyzem, hogy a mély termőrétegű, nyirkosabb, kötöttebb talajban, párateltebb, hűvösebb éghajlat alatt érzi magát a legjobban. Gyümölcsei elég jól állják helyüket a fán. Jól szállíthatók, kitűnően és könnyen eltarthatók. Húsában sokszor jegesedés, áttetsző, íztelen foltok keletkeznek. A tömegtermesztésre ajánlott fajta közé van felvéve. A piacon ismert és keresett fajta. Ennek a régi almafajtának a származása bizonytalan. Hazai eredetűnek, németországi eredetűnek is mondják.