Csodakertész

Jolánka alma

Alany: Vadalma magonc Érés / fogyasztási idő: szeptember-október Termékenyülés: jó Termőképesség: Felhasználás: nyersen fogyasztva télen Ajánlott termőtáj: Ellenállóképesség: edzett

Ez a termék jelenleg nincs készleten és nem megvásárolható.

Cikkszám: N/A Kategória:

Leírás

Származása. A renet almák családába tartozó, eme jeles almafaj kertemben kelt magról. A hetvenes évek elején Sikulai alma-magvakat vetettem, kitapasztalandó: mennyire lehet hiteles némelyek azon állítása, hogy a Siknlai alma magról is elszaporítható. E magvetésből származott csemeték legtöbbjének a vadalmáéhoz hasonló, hitvány növényzete volt. Ezeket más fajokkal ojtottam át. Vagy tiz csemetének azonban ismert nemes almáinkra, — de nem a Sikulaira — emlékeztető növényzete volt. Ezeket aztán ojtatlamil ültettem el álló helyökre, hogy lássam: milyen lesz a termésük? Ez ojtatlan fáknak fele már több ízben is termett: de ekkoráig jó és terjesztésre méltó gyümölcsnek csak hárman mntatkoztak. Egyike ezeknek a fönnebbi, melyet volt kedves tanítványaim egyikének, Sármezey Jolánkának nevéről kereszteltem el. Érésideje. Nálam sept. oct. – híivösebb tájakon, hiszem, hogy januárig is eltart. Minősége. I. rendű csemege- és háztartási gyümölcs. Nagysága. Középnagy – néha valamivel nagyobb is, kisebb is. Alal<ja. Kissé változó – többnyire azonban kúpos vagy hengeres gömbalaku – néha két végén belapított gömbalaku – majd sík, majd észrevehetőleg bordásfölületü. Zöme középtájra, többnyire azonban kissé alább, a száras vég felé esik, honnét szára felé hirtelen gömbölyödve boltozódik s szára körül elég széles, laposas talpban végződik – kelyhe felé pedig szelíden fogyva boltozódik s majd sík, majd pedig kissé ferdén álló, hullámos karimában végződik. Szár a rövid, vastag, néha pedig középhosszví, vékony vagy középvastag, fás, molyhos – tágnyi – lásu, de sziik és elég mély üregbe helyezett, melynek falai majd rozsdamentesek, majd áttetsző, finem, sugaras rozsdával fátyolozottak. Kelyh e zárt – fölálló és összeboruló, törékenyhegyü és molyhos osztványaival tágas, de sekély, tányéralaku üregben ülő, melynek falain egyenetlen, de szelid ránczok és bordák mutatkoznak, melyek a karimát hullámossá tevén, a gyümölcs derekára is levonulnak s annak kerekdedségét kissé megzavarják. Szine. Bőre finom, sima, álltában kissé zsirostapintatu, elég fényes  – elejénte zöldessárga – értével aranysárga – napos oldalán gyöngéd pirossal belehelt s élénkebb piros, szakadozott csíkokkal is becsapkodott –  árnyékban nőtt gyümölcsein a pirosság csak elenyésző, szakadozott csíkokban jelentkezik. Pontozata apró, alig észrevehető, többnyire csak a bőr alul áttetsző, fehér pettyeeskékből álló. Rozsda nem, Származása. A renet almák családába tartozó, eme jeles almafaj kertemben kelt magról. A hetvenes évek elején Sikulai alma-magvakat vetettem, kitapasztalandó: mennyire lehet hiteles némelyek azon állítása, hogy a Siknlai alma magról is elszaporítható. E magvetésből származott csemeték legtöbbjének a vadalmáéhoz hasonló, hitvány növényzete volt. Ezeket más fajokkal ojtottam át. Vagy tiz csemetének azonban ismert nemes almáinkra, — de nem a Sikulaira — emlékeztető növényzete volt. Ezeket aztán ojtatlamil ültettem el álló helyökre, hogy lássam: milyen lesz a termésük? Ez ojtatlan fáknak fele már több ízben is termett: de ekkoráig jó és terjesztésre méltó gyümölcsnek csak hárman mntatkoztak. Egyike ezeknek a fönnebbi, melyet volt kedves tanítványaim egyikének, Sármezey Jolánkának nevéről kereszteltem el. Belseje. Húsa sárgásba játszó fehér, finom, tömött, porhanyó – leve bő vagy elegendő, czukros, finom savanynyal emelt, igen kellemes, illatos és füszeresízvi. Magtokja csaknem zárttengelyíl – szűk fiókjaiban tojás- dad, pirosasbarna, ép magvakat rejtő. Kehelycsőve szűk tölcséralaku, a gyümölcsbe elég mélyen lehatoló. Fája. Fiatal korában csaknem bujanövésü, egészséges és igen edzett – korán, csaknem évenkint rendesen és bőven termő – folálló vagy nyilt szögekben fölfelé törekvő, erős ágaival, melyek gyümölcsöző szervekkel jól beruházkodnak, szép lombos, terjedelmes gömbalaku koronát alkotó. Díszlik mindenféle almaalanyon alkalmas szálas fának és nyesés alatt tartva, egyébb alakú fáknak is. Még vidékem mostoha viszonyai közt is, egészség dolgában, egy almafa sem versenyezhet vele. Gyümölcsei jól állják hely őket a fán. Vesszei. Számosak, hosszak, karcsúak, rugalmasak, hegyök felé szeliden elvékonyodók – elég egyenesek, noha kissé könyökösek – fölállók vagy nyilt szögekben fölfelé törekvők, bordázatlanok – sűrűn és finoman fehér molyhosak, zöldesbarnák, hegyök felé pirossal kissé mosott barnák – apró, kerek, fehéres pontokkal itt-ott sűrűbben, itt-ott ritkábban, de nem szembetünőleg pontozottak – rendetlen levélközűek. Riiqyei. Kicsinyek, kúposak, laposhátuak, tampahegyüek, lapulók, sűrűn fehérmolyhosak – alig kiáUó, két szélén röviden és laposan bordázott, szűk talapon ülők. Vírágrügyei. Kicsinyek vagy középnagyok, tojásdadok, tompahegyiiek, sűrűn fehérmolyhosak. Levelei. Kicsinyek vagy középnagyok – nem éppen vastag, de elég keményszövetüek – tojásdadok – majd szabályosan, majd hirtelen elkeskenyedö, hosszas vagy csak rövidke, tompa hegyben végződök – laposak vagy széleiken kissé hiülámosan fölhajlók – alig íveltek, nyelőkről csaknem vízirányosan elállók – gyenge korukban alul-fölül, jeUemzőleg sűrűn és finoman molyhosak – ért korukban is csak felső lapjukon csupaszak, elég simák, fénytelenek, homályos zöldek – széleiken tompa fogakkal nem mélyen és nem elég szabályosan fűrészesek. Levélnyelök rövid vagy középhosszú, középvastag, merev és molyhos – majd vízirányosan el-, miijd elég rézsunt fölfelé álló. Levélpálhái fejletlenek, áridomuak, nem tartósak. Virágrügyet körítő levelei többnyire kicsinyek, laposak, vékony, merev nyelőkről rendetlenül szétállók. Hasonnevei. Nincsenek. Leírói. Útlevelét még csak az itt közlött leírásban kapta ki. Észrevétel. Ha a kártékony rovarok, melyek a mutatkozó termést idő előtt elpusztítják vagy igen letizedelik, nem volnának vidékemen oly módnélktil elszaporodva – bizonyára nálam is évenként és gazdagon teremne – hiszem tehát, hogy hazánk hegyes vidékein, hálásan ki fogja mindenütt fizetni a helyet, melyet a kertben elfoglal. Erdélybe és hazánk felső részébe többeknek juttattam már róla ojtóvesszőt. /Bereczki Máté: Gyümölcsészeti vázlatok/

További információk

Típus

Konténeres, Szabadgyökeres