Nagyon értékes, régi, öntermékeny szilvafajta, mely a szilva betegségekkel szemben ellenálló, kiváló pollenadó más szilvafajták számára, gyümölcse nagyméretű, igen ízletes és sokféle felhasználást tesz lehetővé
Jellemző: öntermékeny, toleráns, sokrétű fölhasználás
Tudományos név: Prunus domestica ’Stanley’
Magyar név: Stanley szilva
Hasonló név: Santa Clara
Származás: előállítása az USA-ban történt az Ageni és a Grand Duke keresztezésével. 1926 óta van termesztésben.
Államilag elismert árufajta
Amiért szeretjük: nagyon értékes, régi szilvafajta, mely a szilva betegségekkel szemben ellenálló, kiváló pollenadó más szilvafajták számára, gyümölcse nagyméretű, igen ízletes és sokféle felhasználást tesz lehetővé.
Virág: öntermékeny; késői; jó pollenadó. Virágait rövid termőnyársakon hozza
Termés: augusztus vége – szeptember eleje; korán termőre fordul, igen bőtermő, rendszeresen terem
Leírás: fája közepesen erős növekedésű, koronája szétterülő, laza ágrendszerű.
Felhasználás: friss fogyasztás, befőtt, gyorsfagyasztás, jól tárolható
Fényigény: gyümölcsei napos fekvésben lesznek a legfinomabbak
Ajánlott termőhely: a különböző szilvafajták hőmérsékleti igénye nem azonos. A ringlófélék magasabb, a többi kisebb-nagyobb gyümölcsű szilvafajta alacsonyabb hőmérsékleten is jól díszlik. Csapadékigényük nagyjából azonos (700-800 mm/év), jó vízgazdálkodású talajokon azonban jóval kevesebbel is beérik. A talaj iránt nem igényesek. A homok-, középkötött vályog-, de a nem túlságosan kötött agyagtalajokon is megélnek, de termésüket még az érés előtt jelentős részben lehullatják. Túl nyirkos talajon, fagyzugos területeken jelentős fagykárokat szenvedhetnek.
Ültetési távolság: 5 m
Ellenállóképesség: Sharka vírussal szemben toleráns, monília és a klaszterosporiumos levélbetegség kis mértékben jelenik meg rajta
Gondozás:
1/ a konténerrel (földlabdával) ültetett gyümölcsfa oltványok ültetésére az év során bármikor sort keríthetünk,
2/ csupán a lombkorona kialakítása okán szükséges metszenünk
3/ a fiatal fák tövének mulccsal történő takarása javítja az oltványok nedvesség ellátását, az aktív talajélet a növények egészségét támogatja
Helye az erdőkertben: 2-3 zóna
Megjegyzés:
Forrás: Soltész Miklós, 1998: Gyümölcsfajta ismeret és –használat
