Öntermékeny, bőtermő magyar származású cseresznyefajta
Jellemző: öntermékeny, bőtermő, magyar fajta
Tudományos név: Prunus avium ’Sándor’
Magyar név: SándorR cseresznye
Származás: magyar cseresznyefajta, melyet Brózik Sándor és Apostol János nemesítette a Bigarreau Burlet és a Stella keresztezésével
Amiért szeretjük: öntermékeny igen bőtermő, finom cseresznyefajta
Érés idő: viszonylag korán, május végén, június elején érik
Termőképessége: rendszeresen és bőven terem
Termékenyülése: öntermékeny, nem szükséges hozzá porzó
Leírás: fája ritka ágrendszerű, feltörekvő, laza kúp alakú koronát nevel. Középerős növekedésű
Gyümölcse: közepes méretű (24-25 mm, 4 g). Héja bordó, húsa sötétpiros, bordó, közepesen kemény, kellemesen édes-savas.
Színe: alapszíne kármin vagy vérpiros, amelyet túlnyomó részben bordópiros fedőszín takar. Kocsánya középhosszú, közepes vastagságú, zöld. Húsa kárminpiros, kemény, leves, gyengén duránci. Íze éretten közepesen édes-savas, a kellőképpen be nem érett gyümölcs igen savas.
Igazán finom, oszlopos növekedésű, desszert gyümölcsű cseresznyefajta. Kisebb kertekben, teraszon edényben is jól nevelhető.
Felhasználás: friss fogyasztásra és feldolgozásra is megfelelő
Fényigény: inkább fényigényes
Ajánlott termőhely: jó vízáteresztő képességű, üde, közepesen kötött talajba javasoljuk ültetését. Inkább az alacsonyabb hőmérsékletű helyek a kedvezőek számára
Ültetési távolság: 8-10 m
Ellenállóképesség: túlkötődésre hajlamos. Moníliára és nekrotikus levélfoltosságra fogékony
Gondozás: sudaras korona nevelését javasoljuk
Helye az erdőkertben: 2-3 zóna
Megjegyzés:
