Faj: Malus domestica
További nevei: Aporta, Aporta nalivia, Kaiser Alexander Empereur Alexandre, Alexander, Empereur Alexandre I-er, Empereur de Russia Corail, Pomona Britannica Aubertia, Grand Alexandre Érési ideje: Melegebb vidéken már augusztus közepe táján, hűvösebb tájakon október-novemberben érik.
Minősége: Elsőrendű háztartási és piaci, másodrendű asztali Nagysága: Nagy vagy igen nagy
Alakja: Széles talpú, kúpalakú vagy kúpos gömb alakú, szelíden bordázott felületű Zöme a középtájnál jóval alább, a száras vége felé esik. Innen hirtelen boltozódva gömbölyödik és száras végén széles és hullámos talpban végződik. Kelyhe felé eleinte szelíden, majd mindinkább fogyva boltozódik és a kelyhe körül széles karimában fogy el. Szára középhosszú, középvastag, kis bunkóban végződő. Tág nyílású, szűkülő üregbe helyezett, melynek fala rozsdamentes vagy sugaras rozsdával finoman borított. Kelyhe zárt vagy félig nyílt, fölálló, hosszas és molyhos kehelyleveleivel szűkebb, mély üregben ül, melynek falát bordás emelkedések teszik egyenetlenné. Ezek a karimán át lapos bordák gyanánt az egész gyümölcsön végighúzódnak s annak kerekdedségét kissé zavarják. Héja: Finom, sima, majdnem zsíros tapintatú.
Fáján kissé hamvas, ledörzsölve fényes. Értével zöldes-szalmasárga, napos oldalán élénk kárminpirossal lehelt, festett s ebben élénkebb piros, szakadozott csíkokkal csapkodott. Ez a fedőszín mind halaványabban az árnyas oldalra is áthúzódik. Pontozata ritkás, alig szembetűnő.
Belseje: Húsa fehér vagy zöldes-fehér, finom, porhanyó. Leve bő, cukros, kevéssé savanykás, kissé fűszeres ízű. Magháza nyílt, tágas, sok idétlen magot rejtő. Kehelycsöve kúpalakú, mélyen lehatoló.
Fája: Erős növekedésű, edzett. Korán és bőven terem. Szétálló ágai terebélyes, nagy koronát nevelnek. Vesszői középvastagok, kissé könyökösek, ritkásan molyhosak, itt-ott csupaszok, napos oldalukon piros-barnák. Hosszú pontokkal sűrűn, de nem szembetűnően pontozottak. Rügyközei különbözőek. Rügyei kicsinyek, simulók, piros-barnák, sűrűn molyhosak. Virágrügyei középnagyok, szürkével tarkázott piros-barnák. Nagy virágjaik elég korán nyílnak. Levelei nagyok, elég vékonyak, elég simák. Nyelük hosszas, középvastag, merev, molyhos, tövénél viola-pirossal színezett. Levélpálhái rövidebbek, széles lándzsásak, elég tartósak.
Termesztésére vonatkozóan megemlítem, hogy mindenféle almaalanyon jól díszlik. Magastörzsű fának és alakfának egyaránt alkalmas. A rendesnél valamivel hosszabbra nyesendő. A nyesést jól bírja és hasznosítja. Helyben nem válogat, de csak a kellően nyirkos talajban terem gazdagon és fejleszt nagy gyümölcsöket.
Gyümölcsei igen jó rétesalmák. Nagyságuk dacára helyüket jól állják a fán. Ahol a föld nyáron is kellően nyirkos, vizek mellékén minden kertben helyet juttathatunk neki. Élénk színük és nagyságuk miatt a városi piacokon kapóssá váltak.
