Kérdése van? Hívjon minket! +36-20/407-3213

Tudástár

Hogyan művelem a faiskola parlagterületeit?

permakultúra
talajtakarás
Szűrés törlése
Csodakertész
2023.09.01 09:56
Hogyan művelem a faiskola parlagterületeit?

A gyümölcsfaiskolában  8 évente kerülhetnek csemeték ugyanabba a parcellába, tehát szükséges a vetésforgó.
Ez nálam annyit is jelent, hogy mindig vannak parlagterületek, amelyeket valamilyen módon karban kell tartani, amíg ismét fákat ültetek oda.
Mit kezdek vele?

 

Takaró a talajnak

Abból az alapelvből indulok ki, hogy a talaj felszínén mindig kell legyen takarás.
Ugyanis az igazi keverőmunkát, a tápanyagok talajba keverését a giliszták végzik.
Ám ők azt szeretik, ha nem forró és nem száraz a talaj, hanem a számukra kedvező klíma hűvösebb,
nedvesebb, ehhez pedig növény-  vagy mulcstakaró kell.

Emellett fontos az is, hogy mindig legyen valami zöld is a területen, ami folyamatosan életben tartja a talajban lakó mikróbákat.

Ők ugyanis a gyökereken képződő anyagokkal táplálkoznak, cserébe a talajban található
anyagokat a növények számára felvehetővé alakítják.

 

Miért nem fekete ugar?

A fekete ugar az, amikor a kelő gyomokat rendszeresen letárcsázzák, talajmarózzák vagy kikapálják, és növényektől mentesen árválkodik a föld.
Kitéve a nap és a szél szárító hatásának.
A növények és a talajlakók együttműködése nélkül pedig nincs talajélet, nem képződik humusz.

 

Mit vetettünk?

A talaj védelme és hasznosítása érdekében került kukorica, sütőtök, dísztök, cékla, takarmányrépa a földbe a nyár közepén.
Többek között ezek azért is jó vetemények, mert egyszeri kapálás után annyira felnőnek a haszonnövények,
hogy utána a gyomoknak nem sok esélyük marad a növekedésre.

Persze ehhez valamennyi öntözésre is szükség volt, de az amúgy is működő öntöződobbal ezt mellékesen megoldottuk.
Külön öröm, hogy a betakarítás nem igényel gépi erőt.

A kukorica még mindig harsányzölden virít. Az öntözésnek köszönhetően jó termés várható.

 

A takarmányrépa leveleit körben szedegetni kellene, ha azt szeretnénk, hogy a gyökere szép nagyra nőjön.
De a leveleket ha csak a földre dobáljuk, máris kész a mulcs.
A családunk konyháján a zsenge leveleit egyébként zöld nokedlibe használjuk és párolva például főtt krumplira. 

 

A céklák elég ritkásan keltek, ennek köszönhetően hatalmasra nőttek.

 

 

A dísztökök SZÉP eredményt hoztak. Őkelmék kaphatók a webáruházunkban is.

 

Egyébként a fák sorait kapáljuk, de a sorközben csak fűnyírózunk.
Így a gyomok gyökere tovább él a talajban táplálva a mikróbákat, de egyúttal mulcs is keletkezik.

 

Jövőre azon gondolkodom, hogy cirok kerül majd az ugarolt területre.
Sokkal kevesebb vízre van szüksége mint a kukoricának, és a termés fehérjetartalma is magasabb, tehát nagyon jó takarmány.
Ami kicsit elgondolkodtat, hogy a betakarításhoz kisebb kombájnra lesz szükség.

 

Kiskertben se hagyjuk csupaszon a talajt!

Ez különösen igaz a frissen ültetett facsemetékre.
A gyökeresedést támogató mikróbákra óriási szükségük van!
Ezért ha csak spenóttal, borsóval, mustárral, virágos magkeverékkel bevetjük a fa tányárját, már sokat tettünk a fa egészséges fejlődésének a támogatásáért.
Természetesen minél változatosabb a fajok összetétele, annál kedvezőbb a hatásuk a talajéletre. Ezért is javasoljuk ezeket a magkeverékeket: Zétény, Botond.

A talajtakarás mibenlétéről itt olvashat bővebben.

A mikorrhiza hálózat egy csodálatos kommunikációs rendszer, amelyet a hagyományos talajforgatással módszeresen pusztítunk.
A cikkból kiderül miért nem jó a talajforgatás és miért nem érdemes műtrágyát használni.  
A takarónövények vagy fedőnövények jelentőségét  egyre többen ismerik fel, hiszen számos előnyt
biztosítanak a gazdának: javítják a talaj tápanyag-körforgását, csökkentik az eróziót és folyamatos
táplálékot biztosítanak a talajlakó szervezeteknek.

Milyen növényeket érdemes erre a célra használni?
A növények sokféle szerepet töltenek be az élővilágban.
Korábbi bejegyzésem 
folytatásaként szó lesz a rovarokat vonzó, a védő és
a talajlazító növényekről.