Származása: magyar csemege és borszőlőfajta. Póczik Ferenc állította elő 1942-ben, a Szőlőskertek királynője muskotály és a Cegléd szépe fajták keresztezésével. A fajtára először Javosh Gyula figyelt fel, és tőle kapta nevét is. 1959-ben került az előzetesen elismert fajták sorába, és nagyüzemi telepítése is ekkor kezdődött el. Az 1980-as években újraszelektálták így a bogyóméret egyöntetű lett, a fürtszerkezet pedig lazább. Állami minősítést 2008-ban kapott.
Leírása: erős fejlődésű, közepes számú, elfekvő, hosszú hajtást nevel
Érési idő: augusztus közepe - vége
Ültetés ideje március-április vagy október-november, tőtáv 0, 8 - 1 m
Metszés metszési ideje február-március (rügyfakadás előtt). Hosszú metszést igényel.
Fürt: nagy, hengeres, vállas, laza, átlagtömege 180 g.
Bogyó: nagy, ovális, zöldes-fehér, húsos, olvadó héjú, lészegény, ropogós, harmonikus ízű
Ellenállóképessége: átlagos, talaj iránt nem, de fekvésre érzékeny, szárazságtűrő. Hosszan tőkén hagyható fürtjei. Gondos szedést és szállítást kíván, mert bogyója barnul nyomásra-ütődésre.
Házi kertekbe javasolt.
