Faj: Malus domestica
További nevei: Tiszaháti sóvári, Stepoka sóvári Származása: ismeretlen származású, régi magyar, valószínűleg a Felső-Tisza vidékéről származó fajtakör. A nemes sóvári ennek a legértékesebb típusa. Hazai elterjedése: üzemi gyümölcsösökben 1, 5%
Érési ideje: szeptember végén – októberben szedve, decembertől áprilisig fogyasztható.
Termőképessége: nagyon bőven, de szakaszosan termő fajta, mely inkább későn fordul termőre.
Termékenyülése: virágzás-biológiája nem ismeretes. Jó porzó fajtái a Cox narancs renet, a Golden deliciosus, a Jonathán, a Starking és a Téli arany pármen
Gyümölcse: középnagy, kerekded hengeres - színe világoszöld, majd kifehéredő alapszínen liláspiros csíkozású, nagyon szépen hamvas. Kocsánya rövid, mélyedése szűk, csészemélyedése széles, nyitott. Húsa fehér, félkemény, bőlevű. Íze és illata kellemes, de nem különösebben nagy értékű. Tárolhatósága: jól eltartható, de hűtőházi tárolása nem gazdaságos. A szállítást jól elviseli.
Hajtásrendszere: levele széles, tojásdad alakú, rövid, vastag levélnyelű, pálhája inkább nagy és széles. Jellegzetesen erős, zömök vesszei sötét pirosas-barnák, sűrűn paraszemölcsösek. Koronája nagyra nő.
Ellenálló-képessége: igénytelen, ellenálló fajta.
Termőhely igénye: alkalmazkodóképes, különösen árterekre való, a szárazságot megsínyli.
Művelésmódja: vadalanyon, közepes törzsre való fajta, törpefának nem való.
Gazdasági értéke: termesztése korszerű árugyümölcsösökben nem ajánlható, áruértéke sem versenyképes. Kiszoruló fajta, mely ártereken kiegészítő fajtaként kivételes esetekben fennmaradhat.