Származása: 1930-ban Olaszországban magoncok közül kiemelt fajta.
Leírás: közép erős növekedésű fája, termőképessége közepes. Virágai közép időben nyílnak. Kései érése és tetszetős gyümölcsei miatt, nálunk az utóbbi időben terjedt el.
Érési idő: késői barack, szeptember közepén érik.
Gyümölcse közepes vagy nagy méretű. Alakja gömbölyű, részaránytalan, csúcsa kissé bemélyedt. Héja gyengén, közepesen molyhos, fehér alapszínű, csíkozott piros fedőszín borítja.
Fehérhúsú, a mag körül piros, közepes szilárdságú, magvaváló, lédús, aromás, zamatos. Magja közepes nagyságú, gömbölyű.
Felhasználása: friss fogyasztásra kitűnő, hosszan tárolható.
Ellenállóképessége: kissé érzékeny a téli lehűlésre.
