Saját tapasztalatból állítom, hogy a legízletesebb, festő levű hazai nemesítésű, kemény, ropogós húsú cseresznyefajta
Jellemző: önmeddő, festő levű, legfinomabb, kiskert
Tudományos név: Prunus avium ’Margit’
Magyar név: Margit cseresznye
Hasonló név: H 66.
Származás: a Germersdorfi óriás és a Pobjebrád keresztezésével állította elő Brózik Sándor és Apostol Jánosné. Államilag elismert választékbővítő fajta
Amiért szeretjük: mert nagyon finom élénk, festő levű, nagygyümölcsű cseresznyefajta
Virág: középkésőn; önmeddő, porzó fajtái a Stella, Solymári gömbölyű, Hedelfingeni óris, Germersdorfi 3., Linda
Termés: június közepe; nagyméretű, kemény, ropogós
Leírás: gyümölcse éretten bordópiros,, húsa sötétpiros, ropogós, a Bigarreau burlat fajtánál jóval keményebb, lédús, festőlevű, magvaváló cseresznye. Lapított gömb alakú, általában 24 mm átmérőjű, kőmagaránya 5,1%. Íze édes-savas.
Fája középerős növekedésű, kisméretű, megnyúlt gömb koronát nevel. Virágrügyeket főként a bokrétás termőnyársakon hoz. Vesszői világosbarnák, sűrűn paraszemölcsösek, rügyei nagyok, orsó alakúak.
Felhasználás: elsősorban friss fogyasztásra javasoljuk, de felhasználható fagyasztásra és befőzésre is
Fényigény: a gyümölcs ízanyagainak kialakulásához napos fekvést biztosítsunk neki
Ajánlott termőhely: talajjal szemben a meleg, tápanyagokkal jól ellátott, meszet és humuszt tartalmazó könnyű homoktalaj, löszön kialakult vályogos agyag vagy agyagos homok talaj, a megfelelő számára. A talajvízszint vagy a vízzáró talajréteg mélysége 1,5-3 m-nél a leginkább megfelelő. Csapadék igénye nem nagy, de virágzás és terméskötés idején nagyon érzékeny a megfelelő vízmennyiségre
Ültetési távolság: 7-8 m
Ellenállóképesség: nem beteges
Gondozás:
1/ a konténerrel (földlabdával) ültetett gyümölcsfa oltványok ültetésére az év során bármikor sort keríthetünk,
2/ csupán a lombkorona kialakítása okán szükséges metszenünk
Helye az erdőkertben: 2-3 zóna
Megjegyzés: a női nevet viselő magyar cseresznyefajták mellé minden esetben szükséges porzópárt telepíteni
Forrás: Soltész Miklós, 1988: Gyümölcsfajta ismeret és –használat
