Faj: Malus domestica
További nevei: Magyar kálvil, Deutscher Kalwill, Londoner grosse Reinette, London Pepping, Pomme de Londres, Withe London Pippin
Származása: régi angol eredetű fajta, már 1580 körül ismerték.
Érési ideje: November-május
Minősége: Elsőrendű asztali, piaci és gazdasági
Nagysága: Közép-nagy, néha nagyobb is, kisebb is
Alakja: Két végén belapított gömb lakú, kelyhes végén kálvil szerűen szabályosan bordázott. Zöme a középtájra esik, honnét kelyhe felé egyenletesen fogyva, tompa csúcsban végződik, szára felé pedig néha kissé hullámos, széles talpban fogy el. Kelyhe nyílt, hosszas, zöldes vagy zöldes-barna, törékeny kehelylevélkéivel tágabb, sekély, egyenlőtlen, ráncos, majd bordásfelületű mélyedésben ül. Szára középhosszú, fás, zöldes, vagy zöldes-barna, vékony. Tölcsérszerű, sokáig zölden maradó szármélyedésének falát világos rozsdasugarak környezik.
Héja: vékony, sima, zsíros tapintatú. Értével citromsárga, napos oldalán barnáspirossal befuttatott, vagy csíkozott és ebben fehéres vagy pirosas pettyekkel ritkásan behintett.
Belseje: Húsa sárgás, tömött, porhanyó, eléggé leves, édes-savanykás, sajátosan kellemes, fűszeres ízű. Magháza nyílt, sok, többnyire fejletlen magot rejt.
Fája: Edzett. Mérsékelt növekedésű. Korán és bőven termő. Koronája közép-nagyra fejlődik, elsűrűsödésre hajló, szabálytalan, szétterülő gömbalakot mutat. Vadalanyra oltva középtörzsű fának, törpealanyra oltva pedig törpe- és alakfának egyaránt alkalmas. A rendszeres nyesést azonban kevéssé tűri. Vesszői közép-vastagok, egyenesek, barnás-zöld-pirosak, rövid rügyközűek, némileg molyhosak, fehéren pettyesek. Rügyei közép nagyok, simulók, pirosak, sűrűn molyhosak. Virágrügyei közép nagyok, vörös pikkelyűek, fehéren molyhosak, középkésőn nyílók, közép nagy és rózsaszín szirmúak, edzettek. Levelei vékonyak, merevek. Nyelük rövidebb, vékony levélpálháik áridomúak, szétállók.
Termesztésére nézve megjegyzem, hogy a melegebb fekvést, termékeny, kötöttebb, nyirkosabb talajt és a páratelt, magasabb éghajlatot kívánja. Ezzel ellentétes helyeken fája, gyümölcse betegségre, (lisztharmat és varasodás), férgesedésre hajlandó. Száraz helyre nem való, itt kár erőszakolni. Megkívánja a koronaritkítást, később az ifjítást. Rendes ápolást, védekezést és trágyázást kíván. Gyümölcse a szelet elég jól állja a fán. A szállítást igen jól bírja. Gyümölcsei az eltartó helyeken fokozatosan érnek és fonnyadás nélkül sokáig eltarthatók. A tömegtermesztésre ajánlott fajták közé van sorolva. Gyümölcse ismert, a piacon keresett, értékes almánk. Az egész világon megérdemelten nagyban termesztik.
