További nevei: Kecskeméti korai, Csipogó barack, Korai rózsa, Búzával érő
Származása: Ismeretlen származású magyar fajta, valószínűleg a Duna-Tisza közén állott elő.
Érési ideje: Június második felétől július elejéig érik, színelő szedése június közepétől legtöbbször megkezdhető.
Termőképessége: Igen bőtermő, korán termőre fordul.
Termékenyülése: Igen jól termékenyül.
Gyümölcse: rendszerint kicsi, nagy termés esetén apró. Széles, a kocsány felé lapított gömb alakú. Színe eleinte citrom-, majd narancssárga, amelyet a napos oldalon piros fedőszín borít. Kocsánya rövid, középvastag, pirossal mosott, barna színű. Húsa narancssárga, gyengén rostos, puha, gyengén duránci, lédús. Íze közepesen savasan édes, kevés zamattal. Szállíthatósága: éretten rosszul, féléreten közepesen szállítható.
Hajtásrendszere: Levele középnagy, egyestípusoknál kicsi, középszéles. Vesszeje középerős, vége vékony, barna alapszínű, amely világospirossal mosott. Koronája fiatalon kissé felfelé törő, később széthajló vagy lehajló félgömb alakú.
Ellenállóképessége: Korai virágzása miatt a késő tavaszi fagyok iránt érzékeny.
Termőhely-igénye: Nem igényes fajta, minden éghajlati és talajadottság mellett kifogástalanul fejlődik és terem.
Gazdasági értéke: Koraisága miatt van értéke, addig amíg más fajta be nem érik. Konzervipari célra nem alklamas. Csak kisebb mértékben, elsősorban a fogyasztói piacok közelében telepítendő.
Rayman János – Dr. Tomcsányi Pál: Gyümölcsfajták zsebkönyve Budapest, Mezőgazdasági Kiadó 1964.
