Mit jelent az, hogy konténeres gyümölcstermő? Olyan növényekről van itt szó, amelyek műanyag cserépben, saját földlabdájukban nőttek, így azt átszőhették gyökereikkel, ezáltal pedig sokkal könnyebben alkalmazkodnak a kiültetéshez is. Másik előnyük, hogy a konténeres növényeket -a szabadgyökeresekkel ellentétben- bármikor elültethetjük, de mégsem szükséges őket egyből kiültetni. Szinte bármeddig tárolhatjuk őket a cserépben, csak a tápanyag utánpótlásról és a locsolásról kell gondoskodnunk.
Nálunk a faiskolai termesztésben úgyszólván egyedüli alanya a myrobalán szilva. Majdnem teljesen kiszorult a faiskolákból a régebben elterjedt St. Julién szilva-alany. A házikerti és a szórványban álló fák túlnyomó része gyökérsarjról nőtt fel. Metszése 3-4 évig tartó koronaalakító metszésből, később gyenge ritkító metszésből áll.
Termőhely-igénye: A szilvafajták hőmérsékleti igénye nem azonos. A ringlóféléké magasabb, a többi kisebb-nagyobb gyümölcsű szilvafajta alacsonyabb hőmérsékleten is jól díszlik. Csapadékigényük nagyjából azonos és 700-800 mm körül van, jó vízgazdálkodású talajokon azonban jóval kevesebbel is beérik. A talaj iránt nem igényesek. A homok-, középkötött vályog-, de a nem túl kötött agyagtalajokon is egyaránt jól fejlődnek, ha jelentékeny vízigényük biztosított. A száraz természetű talajokon is megélnek, de termésüket még az érés előtt jelentős részben lehullatják. Túl nyirkos talajon, fagyzugos területen jelentős fagykárokat szenvedhetnek.
Betegségei, károsítói: Leggyakoribb betegsége, különösen csapadékos években, kivált egyes ringlóféléken a monilia, amely a gyümölcsöt teszi tönkre. Sokszor előfordul azonkívül a levél-lyukasztó gomba, a szilva táskásodása és a vörös levélfoltosság. Kártevői közül leggyakoribbak a pajzstetvek, a szilvamoly és a poloskaszagú szilvadarázs; utóbbiak a gyümölcs férgesedését és kellő védekezés hiányában tömeges hullását okozhatják. Kisebb mértékben tesznek kárt, elsősorban a lombozatban, az amerikai szövőlepke és a takácsatka.
Rólunk mondták vásárlóink