A kosár üres.
Vásárláshoz kattintson ide!
Tudástár
A kivit metsszük meg, nehogy a fejünkre nőjön!
A kivi erőteljes kúszónövény, melynek a növekedéséhez sok helyre
és erős támrendszerre van szükség.
Metszése hasonló a szőlőéhez, termést az éves hajtásokon hoz.
Miért kell metszeni a kivit?
A metszés nélküli növények gyakran nagyon nagyra nőnek, és a gyümölcsök rovására leveleket és hajtásokat nevelnek.
A metszés célja, hogy minden évben az új hajtások képződését serkentsük.
A kivi - a szőlőhöz hasonlóan - áll egy tőből, amelyből egy központi törzs és
abból pedig több pár vízszintes kar (oldalág) ered.
A virágok az éves hajtásokon fejlődnek, melyek az előző évi növekményből bújnak elő, nem pedig az idősebb részekből.
Célszerű egy lépcsőzetes kordont készíteni, 40–50 cm-es távolságra elhelyezett vízszintes drótokkal,
amelyek mindkét oldalon megtámasztják az ágpárokat.
A: Ültetéskor 1-2 szemre kell visszavágni
B: Az első évben neveljük meg a vezérhajtást
C: Az első évi metszés során az oldalhajtásokat el kell távolítani
D: Valamint éppen a drót alatt kell elvágni
E: Két erős vesszőt kell kiválasztani és a dróthoz kell rögzíteni
F: Az egy éves vesszőket vissza kell metszeni
Nyári metszés
Júniustól újból kezdjük el a metszést.
A nyári metszés azért fontos, hogy az erőteljes növekedést visszaszorítsuk:
- Ahol a termés elkezdett fejlődni, csípjük vissza a hajtást négy-öt
levélre a gyümölcsök fölött.
- Bármilyen nem termő hajtást visszametszhetünk öt levélre.
A visszacsípett hajtáson a levelek tövéből új hajtások fejlődnek.
Ezeket a hajtásokat csípjük vissza egy levélre.
Szüret
A kivi általában három-négy évvel az ültetés után fordul termőre.
Nagyon meleg, hosszú nyárra és őszre van szükség ahhoz, hogy a termés a szabadban beérjen.
A félig érett gyümölcsök zárt térben utóérlelhetők.
A megmaradt éretlen gyümölcsöket az első kemény fagy előtt szüreteljük le,
és más gyümölccsel együtt tegyük egy tálba, hogy az utóérés megtörténjen. Ez több hétig is eltarthat.
Nagyon fontos!
A frissen ültetett fák koronáját mindenképpen vissza kell metszeni tavasszal, hogy a csökkent méretű gyökérhez igazítsuk a korona párologtató felületét.
Metszés nélkül, a gyökér nem biztos, hogy elegendő vizet tud a levelekhez szállítani és a fa kiszárad.
Úgy ismertük meg a szedret, mint rettenetes tüskéivel belénk akaszkodó,
indáival messzire nyújtózkodó, és fényes fekete bogyóival a kirándulót felüdítő vadonc növényt.
A nemesítők munkájának köszönhetően, ma már tüskéktől mentes,
nagy szemű fajtákat ültethetünk a kertünk egy szegletébe.
Azonban sokakat visszatarthat a nevelésétől, hogy ezt a szemtelenül burjánzó növényt,
hogyan lehet kordában tartani, metszeni.
A gyümölcstermő növényeket legtöbbször tél végén- tavasszal szoktuk megmetszeni.
A málna e tekintetben is különbözik társaitól, mert a letermett és elszáradt málnavesszőket közvetlenül
a gyümölcstermés betakarítását követően kell lemetszeni a tőről.