Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
8.990 Ft
Menny.:db
Szabad gyökeres növények - infó
KONTÉNERES NÖVÉNYEK - INFÓ

Kétszertermő körte - Konténeres

Alany: Vadkörte magonc

Érés/Fogyasztási idő: nyári, őszi
Termékenyülés:
Termőképesség: bőséges
Ajánlott termőtáj: hűvösebb fekvés
Felhasználás: azonnal fogyasztva, pálinka
Ellenállóképesség: edzett, télálló

Elérhetőség: Raktáron
Kontéres / szabadgyökerű
Konténeres
Mérete
Normál konténeres
8.990 Ft
Menny.:db
Kívánságlistára teszem
Jelölje be azokat a kiegészítő termékeket, amiket még a kosárba szeretne tenni!

Vélemények

Erről a termékről még nem érkezett vélemény.

Leírás

Faj/nemzettség: Pyrus

Társnevei:
Származása: ismeretlen eredetű, nagyon régi körtefajta. XVl. sz-i levéltári adatok szerint Batthyányné Bánffy Kata Miksa cseh királynak olyan körtefáról küldött oltógallyat, mely háromszor terem egy évben. Dr. Szani Zsolt Medeséren megtalálta a fajta élő példányát.
Leírása: Az erdélyi, hűvösebb fekvésű Medeséren ma is Kétszertemő körtének ismerik a fát. Kedvező időjárás mellett akár háromszor is virágzik, azonban gyümölcsét csak kétszer tudja beérlelni.
A gyümölcs érési ideje nyárra és őszre tehető.
Felhasználását tekintve azonnal fogyasztva vagy pálinka készítésére alkalmas. Termésének mérete kicsiny (kb 50 mm). Héja sima, éretten zöld fedőszín nem borítja. Húsa fehér vagy fehéres-sárga, puha, jó ízű. Évente legalább háromszor virágzik, melyekből azonban csak kettő tud beérni. Az őszi termés minősége elmarad a nyáriétól.
Fája gyönge növekedésű, koronája széthajló.
Ajánlott termőhely: Talajban és éghajlatban nem válogat, bő termést azonban csak kissé nyirkos, középkötött, jó talajokban hoz.
Megjegyzés: "Rapaics Rajmund feltételezését látszik alátámasztani az, hogy számos gyümölcsfajta a Kárpát-medencéből jutott ki Nyugat-Európába. Évszázadokat követően azután, mint nyugat-európai fajtákat írták le őket. Annak a valószínűsége még nagyobb, hogy a Kárpát-medencéből nyugatra szállított gyümölcsfa-fajták a XVll. századtól génforrásként épült be szabadmegporzással kapott, illetve a keresztezéssel előállított nyugat-európai fajtákba. Nem zárható ki, hogy néhány nyugat-európai fajta másodvirágzási hajlama is ebből a génforrásból származik." /Soltész Miklós: Magyar gyümölcsfajták/

Az oldal tetejére