Csodakertész
2017.05.17.

100 éves körtefa, amely megjárta a Nagy Háborút

Itt van ez a Döbröce, Sümeg szomszédságában, nem tegnap született polgármesterével, Klujber Józseffel, aki tavaly nyáron felvitt minket a szőlőhegyre és megmutatta a Téli Kaldevox nevezetű körtefát. Ez arról nevezetes, hogy a Nagy Háborúban, Olaszországba szakadt hazánk fia, hazafelé jövet úgy gondolta, hoz egy ilyen körte csemetét vagy oltóágat, ki tudja már pontosan… Mindenesetre ez […]

Tovább olvasom...
2017.05.04.

A megporzás fontossága

Ahhoz, hogy fáink termést is hozzanak, a porzási viszonyokra is figyelemmel kell lennünk. A gyümölcsfák virágai öntermékenyülők vagy idegen beporzást igényelnek.   Öntermékenyülő az olyan fajta, melynek terméshozásakor a virágok saját virágporukkal termékenyülnek. A gyümölcsökben csíraképes magvak fejlődnek. Általában öntermékenyülő gyümölcsfajok: kajszi szilva őszibarack naspolya   Idegen beporzás esetében másik  fajtáról származó virágpor szükséges a […]

Tovább olvasom...
2017.04.21.

Kajszik és a fagy

A rügyek mélynyugalmi állapotban akár -25-30 C fokot is átvészelnek komolyabb károsodás nélkül. Gond akkor van, amikor télen a napi átlagok tartósan elérik a +3-4 C fokot és ezt követően egy lehűlés már károsíthatja a rügyeket. A Bíborkajszi alacsony hőküszöb értékével kiválik társai közül, mélynyugalmi állapotából hamarabb kimozdul mint például a Magyar kajszi. A fagy […]

Tovább olvasom...
2017.03.05.

3. Korona formák – katlan korona forma

Mint már említettem ezt a korona formát az őszi barackoknál érdemes alkalmazni. A rajzon is jól látszik, hogy a sudarat (vezérhajtást), már az első ágcsoport felett kivágjuk, így a korona belseje is teljes megvilágítást kap, és a termőfelület a talajhoz közel helyezkedik el. Vagyis: a gyümölcs könnyen leszedhető a földön állva is. Az őszibarackfák törzsét […]

Tovább olvasom...
2017.03.04.

Lemosópermetezés más szemszögből…

A lemosó permetezés nemcsak a kórokozókat tizedeli meg, hanem a kórokozókat kordában tartani képes rovarokat is. „Aki tehát ‘csak’ lemosó permetezést végez, évente egyszer totálisan kiirtja kertje rovarvilágát, és azt hiszi, neki ettől jobb lesz… A cinkék meg élelem híján odébb állnak” – írja Baji Béla a Permakultúra és önellátó biogazdálkodás című könyvében. Hogy előzi […]

Tovább olvasom...
2017.03.02.

1. Korona formák – sudaras ágcsoportos korona

Az őszibarack kivételével minden gyümölcsfajnál alkalmazható korona forma, melynek lényege, hogy metszéssel az évek során 3 ágemeletet alakítunk ki, közöttük 80-100 cm-t távolságot tartva. Az 1. évben a koronás fácskán 3-4 oldalvesszőt hagyunk meg, olyan magasságban, ahol szeretnénk, hogy a korona kialakuljon. A vesszőket a rajz szerint kell visszametszeni, a függőleges irányban növekvő sudár, az […]

Tovább olvasom...
2017.03.01.

Lemosó permetezés

Itt az ideje az év első permetezésének! Az ökogazdálkodók olajos szereket, ázalékolt teát alkalmaznak, de használhatnak mész-, kén- és réztartalmú szereket is. A hagyományos tél végi lemosó permetezés legfontosabb célja, hogy elpusztítsuk a kórokozó gombák szaporító képleteit. A képletek a kéregrepedéseken, illetve a rügyek felületén tapadnak meg. Szintén cél megritkítani a rovarkártevők (pajzstetvek, atkák, levéltetű-tojások, […]

Tovább olvasom...
2017.02.23.

Könnyen mászható fa, nemcsak gyerekeknek….

Miért érdemes a korona formákat kialakítani? Az első 5-6 évben történik a korona kialakítása, amely fánként nem igényel sok időt és könnyen elsajátítható. Három féle korona formát fogok bemutatni az elkövetkezendő bejegyzésekben: – sudaras ágcsoportos: őszi barack kivételével bármelyik gyümülcs faj – katlan: őszi barack – váza: kajszi, meggy, szilva A korona formák kialakítására azért […]

Tovább olvasom...
2017.02.23.

Kiskertbe helytakarékos gyümölcsfát ültessünk! (M26-os alany)

Törpésítő alany – M 26 Az M 26-os alanyon lévő almafajtákat helyszűkében lévő kiskertekbe javaslom, melyek tenyészterület igénye 4-8 m2. A vadalanyhoz képest fele akkorára nőnek majd a fák. Gyökérzetük a felszín közelében maradnak, ezért szükséges őket karóval megtámogatni. Valamint csapadékosabb országrészbe valók, vagy öntözést igényelnek. Ezek a törpésítő alanyokon álló oltványok már a 2.-3. […]

Tovább olvasom...
2017.02.06.

Mi fán terem a nemes gyümölcs?

A gyümölcsfa csemeték legtöbbször két részből állanak:  ALANY: ez általában a csemete gyökérrésze. Ez határozza meg, hogy a fa mekkorára és milyen gyorsan nő, milyen mélyre megy a gyökere, vagyis mekkora a vízigénye. Minél mélyebbre, annál jobb a szárazság tűrése. Az alanyok lehetnek vad alanyok, melyeket az alma, körte stb. magjának elvetésével állítanak elő. Valamint […]

Tovább olvasom...
2016.12.29.

Kisebb méretű fa MM 106-os alanyon

Faiskolánk az almáknál két klón alanyt használ: MM 106 – erősebb növekedésű     M   26 – gyengébb növekedésű Az MM 106 (‘Malling-Merton 106’) alanyok  a féltörpe és a középerős növekedési erélyűek közé tehetők. Nagyon erős növekedésű nemes fajtákkal, a jó talajokon középerős fákat nevel.  A területigénye 8-15 m2. A kialakuló gyökérzet szilárdsága megfelelő, […]

Tovább olvasom...
2016.03.14.

Az alanyokról

Vásárlásnál figyeljünk az alanyra, – ami a csemete gyökérzetét adja – mert ez határozza meg, hogy mekkora tenyészterületet igényel a fa és a nemes rész  más tulajdonságait is jelentős részben meghatározza.  (A címkén kötelező feltüntetni az alany típusát.) Az oltványok alany része általában a gyökér, a nemes pedig a törzs és a korona. Kétféle alany lehet: vadalany […]

Tovább olvasom...