Kiváló, magyar nemesítésű, igen korán termőre forduló és bőséges termést adó, ropogós és ízletes, harmonikus gyümölcsöket termő cseresznyefajta
Jellemző: ropogós, kései érés, jóízű
Tudományos név: Prunus avium ’Katalin’
Magyar név: Katalin cseresznye
Származás: a Germersdorfi óriás és a Pobjebrád keresztezésével állította elő Brózik Sándor és Apostol Jánosné. Államilag elismert árufajta
Amiért szeretjük: mert a ropogós cseresznyéket kiváltképp szeretjük
Virág: középidő; önmeddő; pollenadói a Van, Germersdorfi 1, Linda, Hedelfingeni óriás
Termés: július eleje (kései érésű); nagyon korán termőre fordul, igen jó termőképességű
Leírás: gyümölcse éretten sötétbordópiros, alakja kissé megnyúlt gömb, átlagos mérete 25-28 mm héja vastag, húsa sötétbordó, nagyon kemén, ropogós, festő levű. Íze enyhén édes-savas, harmonikus. Kocsánya hosszú.
Fája erős növekedésű, fölfelé törő ágrendszerű. Koronája közepesen sűrű, kúp alakú, mely a termés súlya alatt kissé széthajló. Vesszői közepesen erősek, a napos oldalukon világosbarnák, sűrűn paraszemölcsösek.
Felhasználás: elsősorban friss fogyasztásra javasoljuk, de felhasználható gyorsfagyasztásra és befőzésre is
Fényigény: a gyümölcs ízanyagainak kialakulásához napos fekvést biztosítsunk neki
Ajánlott termőhely: talajjal szemben a meleg, tápanyagokkal jól ellátott, meszet és humuszt tartalmazó könnyű homoktalaj, löszön kialakult vályogos agyag vagy agyagos homok talaj, a megfelelő számára. A talajvízszint vagy a vízzáró talajréteg mélysége 1,5-3 m-nél a leginkább megfelelő. Csapadék igénye nem nagy, de virágzás és terméskötés idején nagyon érzékeny a megfelelő vízmennyiségre
Ültetési távolság: 7-8 m
Ellenállóképesség: gombás betegségekkel szemben közepesen ellenálló
Gondozás:
1/ a konténerrel (földlabdával) ültetett gyümölcsfa oltványok ültetésére az év során bármikor sort keríthetünk,
2/ csupán a lombkorona kialakítása okán szükséges metszenünk
Helye az erdőkertben: 2-3 zóna
Megjegyzés: a női nevet viselő magyar cseresznyefajták mellé minden esetben szükséges porzópárt telepíteni
Forrás: Soltész Miklós, 1988: Gyümölcsfajta ismeret és –használat
