Faj: Malus domestica
Származás: P. Rick Woodstock-i (New York állam) farmján keletkezett 1800-ban. Jonathan Hasbrouck hívta fel rá a figyelmet. A 80-as években került Európába, az egész világon termesztik.
(Bereczki nyomán a fajta nevét általánosan Jonathánnak írják).
Hazai elterjedése: 1960-ban árugyümolcsösünk 64,5%, üzemi gyümölcsösökben 54,6%.
Érési ideje: szeptember végétől október végéig szedik. Novembertől márciusig fogyasztják.
Termőképessége: Bőven és rendszeresen termő fajta, igen korán termőre fordul. Termőképességében főfajtáink közül csak a Golden Delicious szárnyalja túl.
Termékenyülés: Igen jó virágport adó fajta. A Húsvéti rozmaring, Parker pepin, Starking, Golden Delicious, Cox narancs renet, Téli arany parmen jól termékenyítő fajtái.
Gyümölcse: Középnagy, termésmennyiségtől függően változó. Alakja kúposan gömbölyded, csésze felől gyengén bordás. (Több, mint 10 típusa különböztethető meg). Színe zöldes, majd aranysárga alapon jellegzetes, gyakran egybefolyó piros fedőszínnel. Kocsánya középhosszú, világosbarna, szűk mélyedésben. Csészemélyedése szűk.
Húsa sárgásfehér, tömött, éretten bő levű. Íze savban gazdag, édes, sajátosan jellegzetes illatú és zamatú.
Tárolhatósága: igen jól tárolható, +2 - +4 C fokon. Jonathán foltosodásra hajlamos. Nem túlérett, válogatott árut szabad csak tárolni.
A szállítást jól tűri.
Hajtásrendszere: Levele inkább kicsi, erően molyhos, jellegzetesen világos-szürkészöld színű. Pálhája középnagy, keskeny, lándzsás. Vesszeje inkább gyenge, világosbarna, néha hosszabb vesszőkön is terem. Koronája lehajlásra hajlamos, sűrűsödő.
Ellenállóképessége: A lisztharmatra erősen érzékeny, gyümölcshús-barnulásra hajlamos.
Termőhely-igénye: Elég jó alkalmazkodó képességű, de a kedvező viszonyokat megháláló, intenzív fajta. Kedveli a párás levegőt, a hajnali harmatot.
Művelés módja: Vadalnyon, valamint EM lV. és lX. alanyokon egyaránt jól terem, törpe faalakokra különösen alkalmas. Egyes tájakon közepes törzsű alakjait metszik (szabolcsi almatermesztés).
Gazdasági értéke: termesztésünk zömét kitevő, világhírnévre szert tett fajtánk, mert legjobban ismerjük, a hibáit is tudjuk. Áruminőségben és termőképességben eddig más fata nem vetekedhet vele. Árugyümölcsös-termesztésünk uralkodó fajtája marad, ellenállóképessebb javított változatai képezik a nemesítés célkitűzését.
Rapaics Raymund és Dr. Tomcsányi Pál: Gyümölcsfajták zsebkönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1964.)