Gönci magyar kajszi - Szabadgyökeres, Myrabolán alanyon
A Gönci magyar talán a legértékesebb öntermékeny magyar tájfajta, mely friss fogyasztásra és lekvárkészítésre kiválóan alkalmas kajsziváltozat.
Termékenyülés: öntermékeny, virágzása középidős
Termőképesség: korán termőre fordul, bőtermő
Érési idő: július közepe
Gyümölcse: nagy (40-55 g), a Magyar kajszi alaptípusánál nagyobb, széles kúp alakú; színe egyöntetű világos, majd sötét narancssárga; kocsánya középhosszú; magja édes
Felhasználás: elsősorban lekvár, friss fogyasztás, feldolgozás
Ajánlott termőhely: A kajszikra általánosan jellemző, hogy ott termelhetőek, ahol az éves középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 10 ℃-ot, nyáron pedig a 18 ℃-ot. A fa virágai és a kötődött gyümölcsök -2, -3 ℃-nál hidegebbet nem bírnak elviselni. Talajigényéről elmondható, hogy legkedvezőbbek a meleg, könnyű, homokos, jó levegőgazdálkodású talajok, melyekben nem túl nagy mélységben (100-150 cm) jó vízgazdálkodású, ásványi anyagokban gazdag agyagréteg húzódik.
Ellenállóképesség: a gutaütést kiváltó kórokozókkal szemben kevésbé érzékeny, mint a Magyar kajszi
Vásárolja meg most kedvező áron Gönci magyar kajszi - Szabadgyökeres, Myrabolán alanyon termékünket és válogasson további gyönyörű növényeink és kiegészítőink közül és máris élvezheti a természet szépségét és a kertészkezdés örömét!
Rendeljen ingyen szállítással 30.000 forinttól
Több, mint 300 fajta gyümölcsfából válogathat
Kérje ügyfélszolgálatunk segítségét a +36-20/407-3213 számon
Ősi magyar gyümölcsfákat termesztünk
Tudományos név: Prunus armeniacum ’Gönci magyar’
Magyar név: Gönci magyar kajszi
További nevei: Gönci sárga
Származása: magyar fajta, a Magyar kajszi fajtakör értékes, helyi változata, a felvidéki termőtájban elterjedt. A Hernád völgyében, Gönc környékén csaknem kizárólag ezt a fajtát termesztik. Ezen a vidéken szilvaalanyon szaporítják és telepítik, mert fái így hosszabb életűek, mint a többi alanyon és nagyobb méretű gyümölcsöt teremnek. Magyar kajszi fajtából Brózik Sándor és Korponay Gyula szelektálta.
Hajtásrendszere: Fája középerős növekedésű, félgömb alakú koronája sűrű elágazódású és zömök. Levele különösen nagy, széles és élénkzöld. Vesszeje erős növésű, az alaptípushoz hasonló. Koronája széthajló félgömb, középerős, zömökebb és sűrűbb, mint a Magyar kajszié.
Fényigény: A kajszi igen napfényigényes. Az igazán értékes ízét, zamatát és színét csak ott kapja meg, ahol az éves napfényes órák száma eléri az 1800-1900 órát.
Ajánlott termőhely: a kajszi éghajlati igényeinél elsősorban a hőmérséklet játszik igen fontos szerepet. Ott termelhető, ahol az éves középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 10 ℃-ot, nyáron pedig a18 ℃-ot. Télen, amikor a hőmérséklet a – 25 ℃ alá süllyed fagykárt szenvedhet. Különösen jelentős fagykár érheti, ha télen egy melegebb időszakot (+ 5- + 15 ℃) újabb erős lehűlés (-15 ℃) követ. A fa virágai és a kötődött gyümölcsök -2, -3 ℃-nál hidegebbet nem bírnak elviselni.
Csapadékigénye nem haladja meg a 600 mm-t. Talajigényéről elmondható, hogy legkedvezőbbek a meleg, könnyű, homokos, jó levegőgazdálkodású talajok, melyekben nem túl nagy mélységben (100-150 cm) jó vízgazdálkodású, ásványi anyagokban gazdag agyagréteg húzódik. A homokot lösz, köves murva vagy apró szemű kavics is helyettesítheti.
Ültetési távolság: 7 m
Gondozás:
1/ a szabadgyökérrel ültetett gyümölcsfa oltványokat ültetést követően tavasszal metszeni szükséges, hogy a lombozat és a gyökér megfelelő arányát beállítsuk (https://www.youtube.com/watch?v=3oZEFbPUG90&t=1s );
2/ a lombkorona kialakításának első lépéseit kezdjük el
3/ a fiatal fák tövének mulccsal történő takarása javítja az oltványok nedvesség ellátását, az aktív talajélet a növények egészségét támogatja
Helye az erdőkertben: 2-3 zóna
Gazdasági értéke: Legfontosabb árufajtánk, a Magyar kajszi javított változata. Minél nagyobb arányú elszaporítása indokolt a Magyar kajszi helyettesítésére kiváló zamata és tetszetőssége folytán.
Forrás:
Soltész Miklós, 2013: Magyar gyümölcsfajták
Mohácsy Mátyás: Gyümölcstermesztés házi- és háztáji kertekben Budapest, Mezőgazdasági Kiadó 1975.
Brózik Sándor – Kállay Tamásné szerk 2001: Csonthéjas gyümölcsök. Gyümölcsfajták 2. Mezőgazda Kiadó, Budapest