Mit jelent az, hogy konténeres gyümölcstermő? Olyan növényekről van itt szó, amelyek műanyag cserépben, saját földlabdájukban nőttek, így azt átszőhették gyökereikkel, ezáltal pedig sokkal könnyebben alkalmazkodnak a kiültetéshez is. Másik előnyük, hogy a konténeres növényeket -a szabadgyökeresekkel ellentétben- bármikor elültethetjük, de mégsem szükséges őket egyből kiültetni. Szinte bármeddig tárolhatjuk őket a cserépben, csak a tápanyag utánpótlásról és a locsolásról kell gondoskodnunk.
A cseresznyéhez és meggyhez ma két alanyt használunk úgy, mint a vadcseresznyét és a sajmeggyet. A telepítéseket nem szabad egyetlen fajtával végezni, hanem porzófajtákkal váltakozó sorokban kell ültetnünk. A művelés a fák 3-4 évig tartó koronaalakító metszéséből, majd a teljesen lecsökkentett ritkító metszésből áll.
Termőhely-igénye: A cseresznye és meggy hideg éghajlat alatt nem terem. Azokon a területeken díszlik jól, ahol az évi középhőmérséklet a 8-10 C°-ot eléri és bőséges a napfényes órák száma (1800 óra). A csapadék-igénye nem nagy, nem haladja meg a Magyarországon jellemző évi 500-600 mm-t. A csapadékra nagyon érzékeny a virágzás és terméskötés, majd a gyümölcsérés idején, ami jelentős károkat okozhat a termésben. Talaj-igénye mindkét gyümölcsnemnek a meleg, könnyű homoktalaj, löszön kialakult vályogos agyag vagy agyagos homoktalaj, ha tápanyagban nem túl szegények és elegendő meszet és humuszt tartalmaznak. A talajvízszint vagy a vízzáró talajréteg mélysége cseresznye alatt 2,5-4, meggy alatt 1,5-3 m-nél a legmegfelelőbb.
Betegségei és károsítói: Betegségei közül a monília a legveszélyesebb, különösen a meggy moníliája okozhat súlyos károkat a virágzás idején. Kisebb jelentőségű károk keletkezhetnek a levéllyukasztó-gomba fellépésétől. A kártevők közül a cseresznyelégy a legszámottevőbb károsító.
Rólunk mondták vásárlóink