Az egészséges talajban milliárd szám élnek giliszták, férgek, rovarok, gombák, baktériumok, moszatok és egyéb egysejtűek.

Miért szereti a kertész a gilisztát?

A gilisztából tökéletes növényi tápanyag jön ki, ami a humusz: az ásványi talaj, növényi darabokkal, nitrogén tartalmú váladékkal, baktériumokkal, növekedésserkentő anyagokkal finoman és tökéletesen összekeveredve.

Az ilyen gilisztaföldben:

  • 7x annyi nitrogén,
  • 3x annyi kálium,
  • 2x annyi foszfor és
  • 6x annyi magnézium van, mint a legkiválóbb kerti földben.

A stabil humusz

A komposztban a humusz olyan formában van jelen, amelyet a víz nem tud kimosni, sőt a többi tápsót is óvja a talajból való kimosódástól. Ezeket a tápanyagokat csak a növények gyökerei tudják onnan a gyökérszőrök segítségével kiválasztani és a növény számára fölvenni.

1 g földben 10 milliárd  élőlény  is lehet!

Többször látni a gilisztahalmocskákon, hogy át vannak szőve szürke szálakkal. Ezek azoknak a gombáknak a micéliumai, amelyek a giliszták munkáját tovább folytatják.
Amit a talajban élő nagyobb állatok, mint a giliszták, ászkák, százlábúak, drótférgek, pajorok stb. durvább rögökre szétrágnak, azokat a kisebb élőlények újra és újra átdolgoznak.

A trágyával a talajéletet tápláljuk közvetlenül és nem a növényeket!

Ez a több milliárdot kitevő élőlény tömeg, a növényi hulladékból és saját elhalt testéből biztosít azonnal felvehető táplálékot a gyökérszőrökön keresztül.

A talajéletet szerves anyagokkal kell táplálni: növényi és állati hulladékkal.

A műtrágyák okozta magas só tartalom elpusztíthatja a talajlakókat!

 

Milyen tényezők károsíthatják a talajlakó élőlényeket?

  • Az erős tömörödés hatására az oxigénhiány a talajélet pusztulásához vezet.
  • Minden méreg, amelyet a növényekre, talajfelszínre  juttatunk végeredményben a talajba jut és tovább mérgez és pusztít. Azok az antibiotikumok, amelyek az állattartó telepeken a trágyába jutnak, később a talajba kerülve  a talajélet szempontjából fontos és nélkülözhetetlen baktériumokat is elpusztítják.
  • A különböző talajrétegek egymásra fordítása, – ásáskor, szántáskor – a talajélet egy részét olyan rétegbe forgatja, ahol az elpusztulhat.

 

Nem gond az időszakos vízhiány

Az időszakos vízhiányon a a talajélet át tudja magát menteni, a helyüket változtatni tudó állatok mélyebb, nedvesebb rétegbe húzódnak, az egyéb élőlények nyugalmi állapotba kerülnek.

 

Forrás: Alwin Seifert: Kertészkedés mérgek nélkül