Jellemző: részben öntermékeny, késői érés, nagy gyümölcs
Tudományos név: Prunus domestica ’Empress’
Magyar név: Empress szilva
Hasonló név: Grossa di Felisio szilva
Származás: ismeretlen eredetű olasz fajta
Amiért szeretjük: későn érő termése és nagy, ízletes gyümölcsei miatt áll hozzám közel
Virág: részben öntermékeny; korai; porzópárral a termés mennyisége gyarapítható (President)
Termés: kései érési idő; bőtermő
Leírás: a gyümölcsök nagy vagy középnagy méretűek, tojásdad alakúak. Héja violás színű, húsa sárga, állaga (konzisztencia) közepes, kissé leves
Felhasználás: friss fogyasztás, jól tárolható, piacos
Fényigény: kedveli a fényt
Ajánlott termőhely: a különböző szilvafajták hőmérsékleti igénye nem azonos. A ringlófélék magasabb, a többi kisebb-nagyobb gyümölcsű szilvafajta alacsonyabb hőmérsékleten is jól díszlik. Csapadékigényük nagyjából azonos (700-800 mm/év), jó vízgazdálkodású talajokon azonban jóval kevesebbel is beérik. A talaj iránt nem igényesek. A homok-, középkötött vályog-, de a nem túlságosan kötött agyagtalajokon is megélnek, de termésüket még az érés előtt jelentős részben lehullatják. Túl nyirkos talajon, fagyzugos területeken jelentős fagykárokat szenvedhetnek.
Ültetési távolság:
Ellenállóképesség:
Gondozás:
1/ a konténerrel (földlabdával) ültetett gyümölcsfa oltványok ültetésére az év során bármikor sort keríthetünk,
2/ csupán a lombkorona kialakítása okán szükséges metszenünk
3/ a fiatal fák tövének mulccsal történő takarása javítja az oltványok nedvesség ellátását, az aktív talajélet a növények egészségét támogatja
Helye az erdőkertben: 2-3 zóna
Megjegyzés:
Forrás: Soltész Miklós, 1998: Gyümölcsfajta ismeret és –használat
