Dajkanövényekkel egy ültetőgödörben
A csemete korú növények, ha támogatást kapnak egyes, kevésbé igényes növényektől,
akkor sokkal könnyebben átvészelik a kezdeti nehézségeket és gyors növekedésnek indulnak.
Miben segítenek az erdei dajkanövények?
Az erdei növények lombsátor alatti napfoltokon növekednek fel.
A kísérő fajok az árnyéknál többet nyújtanak:
- gyökereik lazítják a talajt,
- gyarapítják a humuszt,
- cukros levet bocsátanak ki a hasznos mikróbák számára,
- az avar mulcsot képez és nedvesen tartja a talajt,
- lombjuk a hőmérsékleti ingadozásokat csillapítja,
- páramegtartó mikroklímát alakít ki.
Rossz minőségű talajok megszelídítésére – ahogyan a természetben is történik - használhatunk
pionír fajokat.
Olyanokat, amelyek szárazságtűrők, elviselik az erős napsütést, ráadásul még gyorsan is nőnek.
És ha még nitrogéngyűjtő baktériumokkal is rendelkeznek, az igazi ráadás.
Közös ültetőgödör
Nitrogénmegkötőket lehet ültetni a gyümölcstermőkkel egymás mellé, de a legeredményesebb, ha
ugyanabba az ültetőgödörbe kerül mindkettő.
Ennek következménye, hogy a főnövényünk a nitrogén bombának köszönhetően gyors
növekedésnek indul, a talajlakók életkörülményei feljavulnak, a mulcsozás is elindul.
Gyümölcsfánk a dajkanövény támogatásának köszönhetően néhány év múlva felülkerekedik
dajkájának és ezzel feladata véget.
Dajkanövény lehetőségek
Az elmúlt 1-2 évtized során sajnos bőrünkön tapasztalhatjuk, hogy mennyire megváltozott a napsütés erőssége.
Egy-egy felhőmentes április-májusi tavaszon, a fák zsenge hajtási egyszerűen leperzselődnek.
A kert alsóbb szintjein sok növény, főleg bokrok és kisebb fák (pl. húsos som, málna, áfonya, mézbogyó)
számára hasznos a nap elleni védelem a kezdeti időszakban.
Gyorsan növő árnyékoló növény lehet: a bodza, homoktövis, ostorfa, fűzféle, galagonya, kökény.
A gyümölcsfák növekedésének a gyorsítására nitrogénmegkötő baktériumokkal rendelkező
fajokat használhatunk: ezüstfa, borsócserje, selyemakác, zanót, édesgyökér.
Ha már van ilyen növény a kertünkben, akkor mellé is ültethetjük az új csemetét, így a kezdeti
árnyékolás is megoldott.
Fák közül a fehér akácnak is vannak nitrogéngyűjtő gyökérgümői, de nem javaslom az ültetését,
mert ha feladata végeztével szeretnénk kivágni, a földben maradó gyökerekről kipusztíthatatlanul
újra sarjad.
Ugyanez igaz a lilaakácra is (Wisteria).
A fehér akác nitrogéngyűjtő gyökérgümői szabad is szemmel jól láthatók
Figyelemmel kell kísérni a dajka fejlődését is, mert ha elkezdi a főnövényünket túlnőni,
metszéssel igazítsuk helyre és a nyesedéket hagyjuk a helyszínen.
Nem győzöm eléggé hangsúlyozni a talajtakarás fontosságát: a talaj hőmérsékletének és nedvességének szabályozására.
A fenti szempontok kombinálásával egyszerűen vessük be gyümölcstermőink talaját borsóval és
babbal!
Azonban ha a nitrogént szeretnénk a talajban tartani, akkor a letermett növények gyökere maradjon a
földben, csak a szárat vágjuk le, de persze a legjobb, ha helyben marad a teljes növény.
Az erdőkert létrehozása több szempontból is a természet rendjének a helyreállítása, bár ez
rendezetlenségnek tűnik az avatatlan szem számára.
Az erdőkert tervezésénél általában 3 szinttel számolunk: fák, bokrok, aljnövényzet.
Azonban ha kellően nagy a kertünk, vagy precízebben szeretnénk átgondolni a növények elhelyezését, akkor tervezhetünk héttel is: magas fák, alacsony fák, bokrok, lágyszárúak, talajtakarók, indások és gyökerek szintje.