Dajkanövényekkel egy ültetőgödörben

A csemete korú növények, ha támogatást kapnak egyes, kevésbé igényes növényektől,
akkor sokkal könnyebben átvészelik a kezdeti nehézségeket és gyors növekedésnek indulnak.
Miben segítenek az erdei dajkanövények?
Az erdei növények lombsátor alatti napfoltokon növekednek fel.
A kísérő fajok az árnyéknál többet nyújtanak:
- gyökereik lazítják a talajt,
- gyarapítják a humuszt,
- cukros levet bocsátanak ki a hasznos mikróbák számára,
- az avar-mulcsot képeznek és nedvesen tartják a talajt,
- lombjuk a hőmérsékleti ingadozásokat csillapítja,
- páramegtartó mikroklímát alakítanak ki.
Rossz minőségű talajok megszelídítésére – ahogyan a természetben is történik - használhatunk
pionír fajokat.
Olyanokat, amelyek szárazságtűrők, elviselik az erős napsütést, ráadásul még gyorsan is nőnek.
És ha még nitrogéngyűjtő baktériumokkal is rendelkeznek, az igazi ráadás.
Közös ültetőgödör
Nitrogénmegkötőket lehet ültetni a gyümölcstermőkkel egymás mellé, de a legeredményesebb, ha
ugyanabba az ültetőgödörbe kerül mindkettő.
Ennek következménye, hogy a főnövényünk a nitrogén bombának köszönhetően gyors
növekedésnek indul, a talajlakók életkörülményei feljavulnak, a mulcsozás is elindul.
Gyümölcsfánk a dajkanövény támogatásának köszönhetően néhány év múlva felülkerekedik
dajkájának és ezzel feladata véget.
Dajkanövény lehetőségek
Az elmúlt 1-2 évtized során sajnos bőrünkön tapasztalhatjuk, hogy mennyire megváltozott a napsütés erőssége.
Egy-egy felhőmentes április-májusi tavaszon, a fák zsenge hajtási egyszerűen leperzselődnek.
A kert alsóbb szintjein sok növény, főleg bokrok és kisebb fák (pl. húsos som, málna, áfonya, mézbogyó)
számára hasznos a nap elleni védelem a kezdeti időszakban.
Gyorsan növő árnyékoló növény lehet: a bodza, homoktövis, ostorfa, fűzféle, galagonya, kökény.
A gyümölcsfák növekedésének a gyorsítására nitrogénmegkötő baktériumokkal rendelkező
fajokat használhatunk: ezüstfa, borsócserje, selyemakác, zanót, édesgyökér.
Ha már van ilyen növény a kertünkben, akkor mellé is ültethetjük az új csemetét, így a kezdeti
árnyékolás is megoldott.
Fák közül a fehér akácnak is vannak nitrogéngyűjtő gyökérgümői, de nem javaslom az ültetését,
mert ha feladata végeztével szeretnénk kivágni, a földben maradó gyökerekről kipusztíthatatlanul
újra sarjad.
Ugyanez igaz a lilaakácra is (Wisteria).
A fehér akác nitrogéngyűjtő gyökérgümői szabad is szemmel jól láthatók
Figyelemmel kell kísérni a dajka fejlődését is, mert ha elkezdi a főnövényünket túlnőni,
metszéssel igazítsuk helyre és a nyesedéket hagyjuk a helyszínen.
Nem győzöm eléggé hangsúlyozni a talajtakarás fontosságát: a talaj hőmérsékletének és nedvességének szabályozására.
A fenti szempontok kombinálásával egyszerűen vessük be gyümölcstermőink talaját borsóval és
babbal!
Azonban ha a nitrogént szeretnénk a talajban tartani, akkor a letermett növények gyökere maradjon a
földben, csak a szárat vágjuk le, de persze a legjobb, ha helyben marad a teljes növény.
Az erdőkert létrehozása több szempontból is a természet rendjének a helyreállítása, bár ez
rendezetlenségnek tűnik az avatatlan szem számára.
Az erdőkert tervezésénél általában 3 szinttel számolunk: fák, bokrok, aljnövényzet.
Azonban ha kellően nagy a kertünk, vagy precízebben szeretnénk átgondolni a növények elhelyezését, akkor tervezhetünk héttel is: magas fák, alacsony fák, bokrok, lágyszárúak, talajtakarók, indások és gyökerek szintje.
Sokunk még látta szülei, nagyszülei kukoricásába vetett bab és tök együttesét.
Talán csak megszokásból alkalmazták, de nem tudták, hogy miért is jó ez a helykihasználáson túl...