Származása: bizonytalan. Némelyek azt tartják, hogy Sageret francia gyümölcsész nyerte volna magról.
Érés idő: augusztus eleje, hűvösebb helyeken augusztus végéig is eltart.
Gyümölcse: közép nagy, néha valamivel nagyobb és kisebb is. Alakja igen saját szerű: többnyire szív alakú. Zöme közel esik a száras végéhez, hol csakhamar lapos vállat alkot, melynek közepéből, egy rövid, nyakszerű csúcs hengeresen vagy kúposan emelkedik ki. Hegye felé a gyümölcs rendszerint összébb húzódva boltozódik s tompa véget alkot. Bőre igen finom, noha kevéssé szívós, de a gyümölcsről ennek értével könnyen lehámozható. Eleinte zöld vagy zöldessárga, értével aranysárga, napos oldalán szelíd pirossal szakadozottan belehelt. Húsa arany sárga, néha kissé sápadt sárga, finom, sugaras, tömöttes. Leve bő, igen cukros, gyöngéd savannyal emelt, igen kellemes, gyöngéden illatos és fűszeres ízű. Magva, mely húsától igen jól válik, a gyümölcs nagyságához mérve kicsiny. Húsának finom íze, alakjának furcsasága és fájának termékenysége végett, megérdemli e szilvafaj, hogy kerteinkben mindenütt helyet juttassunk számára legalább egy-egy fának.
Fája: fiatal korában víg növésű, később csak mérsékelten növő, de egészséges és edzett. Korán és bőven termő. Rendetlenül föl és szétálló ágaival, elég sűrű lombos és szabálytalan alakú koronát nevel. A nyesésnek úgy látszik nem barátja. Mindenütt jól díszlik, de könnyen kiszáradó laza talajban, csak akkor terem bőven, ha a megelőző tél mélyen benedvesítette a földet. Gyümölcsei teljes érésük idejéig jól állják helyöket a fán.
Ellenállóképessége: edzett.
Bereczki Máté: Gyümölcsészeti vázlatok