A Csengődi meggy nagyon értékes rezisztens, festőlevű (magas antioxidáns tartalmú) magyar tájfajta
Jellemző: tájfajta, rezisztens, édesmeggy, antioxidáns, öntermékeny
Tudományos név: Prunus cerasus ’Csengődi’
Magyar név: ’Csengődi’ meggy, ’Csengődi csokros’ meggy
Származás: magyar, alföldi tájfajta. Csengőd-Akasztó körzetben az úgynevezett „Bosnyák” meggyek közül szelektálta Apostol János. 1990-ben kapott állami elismerést.
Amiért szeretjük: édesmeggy. Reszisztens, festőlevű, magas antioxidáns tartalmú meggyfajta
Virág: középkorai virágzás; öntermékeny
Érés: június eleje; közepes méretű (21-22 mm, 5 g), festőlevű, magas antioxidáns tartalommal
Leírás: fája igen erős növekedésű, ágrandszere fölfelé törekvő, szabályos gúla alakú koronát nevel. Gyümölcse megnyúlt gömb alakú, sötétkárminpirosból szedésre sötétpirosra érő, közepesen kemény húsú, rostos, bő- és festő sötétpiros levű. Magja kissé hosszúkás, kisméretű. Késői termőre fordulású, viszont rendszeresen és igen bőséges termést ad.
Felhasználás: frissen fogyasztva kellemesen édes. Üvegbe eltéve gyönyörű bordó színű, harmonikusan fűszeres ízvilágú kompót készül belőle. Alkalmas még lekvár, likőr, szörp, üdítőital, bor és pálinka készítésére magas cukortartalmának és kiváló színanyagainak köszönhetően. A meggy, mint gyógynövény is felhasználható. A gyümölcséből készült cukros befőtt enyhe hashajtó hatású, a kocsányából készült gyógytea köhögéscsillapító, ugyanakkor hörghurutra és gyomorbántalmak kezelésére is kiváló. Nagyon jelentős a kálium tartalma is. Rendkívül magas az antioxidáns tartalma, ezért a rákmegelőzésben fontos lehet a nyersen illetve fagyasztott formában való fogyasztása.
Fényigény: sok napfényt igényel
Ajánlott termőhely: gyengébb talajon ismegél
Ültetési távolság: 7 m
Ellenállóképesség: moníliával és blumeriellás levélfoltosodással szemben rezisztens meggyfajta, ezért biotermesztésre nagyon alkalmas.
Gondozás: 1/ a szabadgyökérrel ültetett gyümölcsfa oltványokat ültetést követően tavasszal metszeni szükséges, hogy a lombozat és a gyökér megfelelő arányát beállítsuk (https://www.youtube.com/watch?v=USN-VaqMRTo&t=3s); 2/ a lombkorona kialakításának első lépéseit kezdjük el. 3/ Koronaalkaító metszést a termő fák alig igényelnek
Helye az erdőkertben: 2-3 zóna
Megjegyzés: feltehetően a fajta periklináris kiméra, ezért gyakran egyes fákon egy vagy több ágrészen a gyümölcs később érik, mint a fa többi réséz, ezek aránya elérheti a 10-15 %-ot is.
Forrás: Soltész Miklós, 1988: Gyümölcsfajta ismeret és –használat
