A ’Ceglédi piroska’ kajszi fája kisméretű, számára könnyen találunk helyet kisebb kertben is. Bőségesen termő gyümölcsei nagyok és zamatosak.
Jellemző: önmeddő, kiskert, bőtermő
Tudományos név: Prunus armeniacum ’Ceglédi piroska’
Magyar név: Ceglédi piroska kajszi
Származás: Ceglédi óriás és Magyar kajszi keresztezésével Nyújtó Ferenc és munkatársai állították elő
Amiért szeretjük: kisméretű fája számára könnyen találunk helyet kiskertben is. Bőségesen termő gyümölcsei nagyok és zamatosak.
Virág: önmeddő; középidő, egyes évjáratokban virágzása elhúzódó; társítani kell a következő fajtákkal: Ceglédi bíborkajszi, Magyar kajszi, Pannónia, Bergeron
Termés: július első fele; korán termőre fordul, bőven terem; elhúzódó érés
Leírás: fája gyönge növekedésű, kisméretű, ernyő alakú koronát nevel. Vessszője pirosbarna, kevéssé paraszemölcsös. A virágok egy részét hosszú vesszőkön hozza. Gyümölcse közepesen nagy, héja fénylő sötét narancssárg, pirossal mosott, nagyon mutatós. Húsa világossárga, leves, illatos, de csak teljesen érett állapotban zamatos.
Felhasználás: elsősorban friss fogyasztás
Fényigény: a kajszi igen napfényigényes. Az igazán értékes ízét, zamatát és színét csak ott kapja meg, ahol az éves napfényes órák száma eléri az 1800-1900 órát.
Ajánlott termőhely: a kajszi éghajlati igényeinél elsősorban a hőmérséklet játszik igen fontos szerepet. Ott termelhető, ahol az éves középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 10 ℃-ot, nyáron pedig a18 ℃-ot. Télen, amikor a hőmérséklet a – 25 ℃ alá süllyed fagykárt szenvedhet. Különösen jelentős fagykár érheti, ha télen egy melegebb időszakot (+ 5- + 15 ℃) újabb erős lehűlés (-15 ℃) követ. A fa virágai és a kötődött gyümölcsök -2, -3 ℃-nál hidegebbet nem bírnak elviselni.
Csapadékigénye nem haladja meg a 600 mm-t. Talajigényéről elmondható, hogy legkedvezőbbek a meleg, könnyű, homokos, jó levegőgazdálkodású talajok, melyekben nem túl nagy mélységben (100-150 cm) jó vízgazdálkodású, ásványi anyagokban gazdag agyagréteg húzódik. A homokot lösz, köves murva vagy apró szemű kavics is helyettesítheti.
Ültetési távolság: 7 m
Ellenállóképesség: fagyérzékenysége közepes; Sharka vírusra közepesen, gnomóniára kevésbé, moníliára erősen fogékony
Gondozás:
1/ a szabadgyökérrel ültetett gyümölcsfa oltványokat ültetést követően tavasszal metszeni szükséges, hogy a lombozat és a gyökér megfelelő arányát beállítsuk (https://www.youtube.com/watch?v=3oZEFbPUG90&t=1s );
2/ a lombkorona kialakításának első lépéseit kezdjük el
3/ a fiatal fák tövének mulccsal történő takarása javítja az oltványok nedvesség ellátását, az aktív talajélet a növények egészségét támogatja
Helye az erdőkertben: 2-3 zóna
Megjegyzés: termés túlkötésre hajlamos
Forrás: Soltész Miklós, 2013: Magyar gyümölcsfajták
kép forrása:mkszn.hu
