Mit jelent az, hogy konténeres gyümölcstermő? Olyan növényekről van itt szó, amelyek műanyag cserépben, saját földlabdájukban nőttek, így azt átszőhették gyökereikkel, ezáltal pedig sokkal könnyebben alkalmazkodnak a kiültetéshez is. Másik előnyük, hogy a konténeres növényeket -a szabadgyökeresekkel ellentétben- bármikor elültethetjük, de mégsem szükséges őket egyből kiültetni. Szinte bármeddig tárolhatjuk őket a cserépben, csak a tápanyag utánpótlásról és a locsolásról kell gondoskodnunk.
A korábbi idők szőlővidékek szórvány kajszifáinak alanya túlnyomó részben számos helyi szilvafajta és a magról kelt vadkajszi vagy tengeri barack.
Termőhely-igénye: A kajszi éghajlati igényeiben a hőmérsékletnek van döntő szerepe. Általában ott termelhető, ahol az évi középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 10 C°-ot, nyáron pedig a 18 C°-ot. A téli időszakban, amint a hőmérséklet a -25 C° alá süllyed, fagykárt szenvedhet.
A kajszi igen napfényigényes. Talajigényéről az állapítható meg, hogy termelésére legjobbak a meleg, könnyű, homokos, jól levegőzött talajok, amelyekben nem túl nagy mélységben (100—150 cm) jó vízgazdálkodású, ásványi anyagban gazdag agyagréteg húzódik. A homokot lösz, köves murva vagy apró szemű kavics is helyettesítheti.
Betegségei és kártevői: Gombabetegségei közül a legfontosabb a monília, mely a virágját, esetleg a kötődött kis gyümölcsöt károsítja, a kifejlett termésben csak csapadékos időben tesz kárt. A levél-lyukasztó gomba a leveleit és gyümölcsét támadja, Jelentős károkat okoz a kajszi-vírus, amely a falevélről és a kőmagon jelentkező gyűrű alakú rajzról ismerhető fel. Kártevői közül a hajtásokat és a gyümölcsöt pusztító barackmoly és a pajzstetvek a legfontosabbak. A kajszigyümölcsösökben a legnagyobb veszteséget a gutaütés okozza, amely meg nem felelő alanynak, betegségeknek, fagyhatásnak és egyéb kedvezőtlen élettani hatásoknak következtében lép fel.
Rólunk mondták vásárlóink