A Ceglédi óriás kajszi termésbiztonsága, termőképessége és fagyérzékenysége megegyezik a Magyar kajsziéval, de tetszetős, olvadó és lédús gyümölcsei nagy- vagy igen nagyméretűek.
Jellemző: önmeddő, nagy gyümölcs, befőtt
Tudományos név: Prunus armeniacum ’Ceglédi óriás’
Magyar név: Ceglédi óriás
Származás: Izsákon szelektálták Nyújtó Ferenc és munkatársai 1953-ban.
Államilag elismert árufajta.
Amiért szeretjük:
Virág: önmeddő; pollenadói a Magyar kajszi, Ceglédi bíborkajszi. A hazai szelektálású „óriás” fajtakör tagjaival terméketlen kombinációt ad (szegedi mamut, Ligeti óriás).
Termés: július első fele; nagyméretű gyümölcsök; jó termőképességű
Leírás: fája közepesen erős növekedésű. Koronája sudaras, lapított kúp alakú, ágai mereven fölállók. A vesszők pirosbarnák, sűrűn paraszemölsökkel borított. A termőgallyak világosszürkék, helyenként fahéjszínű foltokkal, ritkán paraszemölcsökkel.
Gyümölcse nagy- vagy igen nagyméretű megnyúlt, oldalról kissé lapított tojásdad alakú. Héja a napos oldalon és a kocsány környékén kárminnal mosott, finoman pontozott. Húsa világos narancssárga, lédús, olvadó, teljesen érett állapotban aromás. Magbele édes..
Felhasználás: befőtt készítés
Fényigény: a kajszi igen napfényigényes. Az igazán értékes ízét, zamatát és színét csak ott kapja meg, ahol az éves napfényes órák száma eléri az 1800-1900 órát.
Ajánlott termőhely: a kajszi éghajlati igényeinél elsősorban a hőmérséklet játszik igen fontos szerepet. Ott termelhető, ahol az éves középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 10 ℃-ot, nyáron pedig a 18 ℃-ot. Télen, amikor a hőmérséklet a – 25 ℃ alá süllyed fagykárt szenvedhet. Különösen jelentős fagykár érheti, ha télen egy melegebb időszakot (+ 5- + 15 ℃) újabb erős lehűlés (-15 ℃) követ. A fa virágai és a kötődött gyümölcsök -2, -3 ℃-nál hidegebbet nem bírnak elviselni.
Csapadékigénye nem haladja meg a 600 mm-t. Talajigényéről elmondható, hogy legkedvezőbbek a meleg, könnyű, homokos, jó levegőgazdálkodású talajok, melyekben nem túl nagy mélységben (100-150 cm) jó vízgazdálkodású, ásványi anyagokban gazdag agyagréteg húzódik. A homokot lösz, köves murva vagy apró szemű kavics is helyettesítheti.
Ültetési távolság: 7 m
Ellenállóképesség: a téli lehűlésre érzékeny, Sharka vírusra kevésbé fogékony, ágelhalásra hajlamos
Gondozás:
1/ a szabadgyökérrel ültetett gyümölcsfa oltványokat ültetést követően tavasszal metszeni szükséges, hogy a lombozat és a gyökér megfelelő arányát beállítsuk (https://www.youtube.com/watch?v=3oZEFbPUG90&t=1s );
2/ a lombkorona kialakításának első lépéseit kezdjük el
3/ a fiatal fák tövének mulccsal történő takarása javítja az oltványok nedvesség ellátását, az aktív talajélet a növények egészségét támogatja
Helye az erdőkertben: 2-3 zóna
Megjegyzés: a hazai szelektálású „óriás” fajtakör tagjaival terméketlen kombinációt ad (szegedi mamut, Ligeti óriás).
Forrás: Soltész Miklós, 1998: Gyümölcsfajta ismeret és –használat
