Eredetét tekintve magyar nemesítés, tájszelekció (Nyújtó Ferenc, Izsák, 1953). A Duna - Tisza közén állították elő
Leírás: Virágai középidőben nyílnak, a fagyokra érzékenyek, ezért inkább dombvidékre ajánlott. Fája erősen növekszik, eléggé szabályos koronát nevel
Termőre fordulást követően szétterebélyesedő. Korán termőre fordul, jó a termőképessége. Középérésű, gyümölcsei a Magyar kajszival együtt érnek, de szedése 3 - 4 nappal előbb megkezdhető, mivel korán, jól színeződik.
Gyümölcse nagy vagy igen nagy, kissé lapított, kúpos gömb alakú. Gyümölcssúlya a vizsgálatok szerint nagyobb, mint a Magyar kajszié. Héja narancssárga, a napos oldalon bíborpírral mosott, színesebb, mint a Magyar kajszi. Húsa aranysárga, félkemény, kissé rostos, lédús, jellegzetes finom aromájú és magvaváló. Íze kajszi zamatú, kellemes, édes-savas.
Felhasználása: A kísérletek szerint befőttkészítésre is alkalmas. Gyümölcse ezenkívül piacra és frissfogyasztásra is kiválóan megfelel.
