2007 és 2020 között vizsgált 50 kajszifajta közül az egyik legfagytűrőbbnek bizonyult kajszifajta (lsd blog, "Kajszi fajták fagytűrése").
Jellemző: öntermékeny, fagytűrő, kiskert
Tudományos név: Prunus armeniacum ’Budapest’
Magyar név: Budapest kajszi
Származás: Tamassy és munkatársai állították elő 1957-ben a Kertészeti Egyetem Növényörökléstani és –nemesítési Tanszékén. A Nancy virágait a Magyar kajszi, a Kécskei rózsa és az Acme pollenkeverékével termékenyítették.
Államilag elismert választékbővítő fajta
Amiért szeretjük: öntermékeny, nagygyümölcsű, kis koronájú kajszifajta, ami a fagyoknak jól ellenáll és kisebb kertekben is jól elfér
Virág: öntermékeny; késői
Termés: július vége; jó termőképességű kajszifajta, korán fordul termőre
Leírás: gyönge növekedésű fajta. Fája mereven fölfelé törő, sudaras, sűrű ágrendszerű. A termőgallyak világos, zöldes szürkésbarnák, sűrűn paraszemölcsösek. Gyümölcse nagy, oldalról erősen lapított, megnyúlt gömb. Világosnarancssárga héja a napos oldalon narancsvörös színnel mosott, élénkpiros pontozott. Húsa narancssárga, magvaváló, közepesen kemény, kevésbé lédús.
Felhasználás: friss fogyasztás, befőtt, fagyasztás
Fényigény: a kajszi igen napfényigényes. Az igazán értékes ízét, zamatát és színét csak ott kapja meg, ahol az éves napfényes órák száma eléri az 1800-1900 órát.
Ajánlott termőhely: a kajszi éghajlati igényeinél elsősorban a hőmérséklet játszik igen fontos szerepet. Ott termelhető, ahol az éves középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 10 ℃-ot, nyáron pedig a18 ℃-ot. Télen, amikor a hőmérséklet a – 25 ℃ alá süllyed fagykárt szenvedhet. Különösen jelentős fagykár érheti, ha télen egy melegebb időszakot (+ 5- + 15 ℃) újabb erős lehűlés (-15 ℃) követ. A fa virágai és a kötődött gyümölcsök -2, -3 ℃-nál hidegebbet nem bírnak elviselni.
Csapadékigénye nem haladja meg a 600 mm-t. Talajigényéről elmondható, hogy legkedvezőbbek a meleg, könnyű, homokos, jó levegőgazdálkodású talajok, melyekben nem túl nagy mélységben (100-150 cm) jó vízgazdálkodású, ásványi anyagokban gazdag agyagréteg húzódik. A homokot lösz, köves murva vagy apró szemű kavics is helyettesítheti.
Ültetési távolság: 7 m
Ellenállóképesség: fagytűrő; Sharka vírusérzékenysége csekély, rákosodásra hajlamos
Gondozás:
1/ a szabadgyökérrel ültetett gyümölcsfa oltványokat ültetést követően tavasszal metszeni szükséges, hogy a lombozat és a gyökér megfelelő arányát beállítsuk (https://www.youtube.com/watch?v=3oZEFbPUG90&t=1s );
2/ a lombkorona kialakításának első lépéseit kezdjük el
3/ a fiatal fák tövének mulccsal történő takarása javítja az oltványok nedvesség ellátását, az aktív talajélet a növények egészségét támogatja
Helye az erdőkertben: 2-3 zóna
Megjegyzés: túlzott termés mennyiségtől a fa sérülhet, ezért alátámasztásról termés ritkításról érdemes gondoskodni
Forrás: Soltész Miklós, 1988: Gyümölcsfajta ismeret és –használat
