Csodakertész

Komposztot többféle módon lehet készíteni, én most egy házilag könnyen készíthető, kezelhető, szaktudást nem igénylő módját írom le: Hozzávalók: mindenféle növényi hulladék: fűnyesedék, gally, szalma, fel nem magzott gyomok, konyhai hulladék nitrogén tartalmú anyag: szerves trágya (antibiotikum mentes gazdaságból), pillangós növények agyagtartalmú kerti talaj takaróanyag: fűnyesedék, szalma vagy szellőző agroszövet klór mentes víz (a klór […]

A talaj gyógyszere A magas biológiai értékű komposztban megtalálhatóak mindazon jótékony mikroorganizmusok, amelyek elszaporodva létrehozzák és megerősítik a biológiai egyensúlyát vesztett talajokban a táplálékhálót. Vagyis a talajélet és a gyökerek kölcsönösen támogatják egymást. A komposzt nem trágya! A komposzt a közhiedelemtől eltérően nem trágya és használati értéke nem a kémiai analízisében foglalt NPK mennyisége, hanem a mikroorganizmusok […]

Az egészséges talajban milliárd szám élnek giliszták, férgek, rovarok, gombák, baktériumok, moszatok és egyéb egysejtűek. Miért szereti a kertész a gilisztát? A gilisztából tökéletes növényi tápanyag jön ki, ami a humusz: az ásványi talaj, növényi darabokkal, nitrogén tartalmú váladékkal, baktériumokkal, növekedésserkentő anyagokkal finoman és tökéletesen összekeveredve. Az ilyen gilisztaföldben: 7x annyi nitrogén, 3x annyi kálium, […]

Befőttes üvegbe, fémdobozba zárt, legnagyobb gonddal eltett aszalványok is megmolyosodhatnak. Azért nem sikerül megvédeni az aszalványt a molyoktól, mert már az aszalás alatt a molylepke belerakja a petéit, és hiába zárjuk le akármilyen légmentesen, ott kelnek ki a peték, és terített asztal várja a kis lárvákat. Ha nem elég magas hőmérsékleten – legalább 60-70 C […]

Az őszibarackok jellemző betegsége a tafrina, vagyis a levélfodrosodás, melynek megjelenésével a termésnek búcsút inthetünk. Ellene való védekezésről bővebben itt olvashat: https://organigarden.eu/plantprotection/taphrina/hu/

Itt van ez a Döbröce, Sümeg szomszédságában, nem tegnap született polgármesterével, Klujber Józseffel, aki tavaly nyáron felvitt minket a szőlőhegyre és megmutatta a Téli Kaldevox nevezetű körtefát. Ez arról nevezetes, hogy a Nagy Háborúban, Olaszországba szakadt hazánk fia, hazafelé jövet úgy gondolta, hoz egy ilyen körte csemetét vagy oltóágat, ki tudja már pontosan… Mindenesetre ez […]

Ahhoz, hogy fáink termést is hozzanak, a porzási viszonyokra is figyelemmel kell lennünk. A gyümölcsfák virágai öntermékenyülők vagy idegen beporzást igényelnek.   Öntermékenyülő az olyan fajta, melynek terméshozásakor a virágok saját virágporukkal termékenyülnek. A gyümölcsökben csíraképes magvak fejlődnek. Általában öntermékenyülő gyümölcsfajok: kajszi szilva őszibarack naspolya   Idegen beporzás esetében másik  fajtáról származó virágpor szükséges a […]

A rügyek mélynyugalmi állapotban akár -25-30 C fokot is átvészelnek komolyabb károsodás nélkül. Gond akkor van, amikor télen a napi átlagok tartósan elérik a +3-4 C fokot és ezt követően egy lehűlés már károsíthatja a rügyeket. A Bíborkajszi alacsony hőküszöb értékével kiválik társai közül, mélynyugalmi állapotából hamarabb kimozdul mint például a Magyar kajszi. A fagy […]

Ezt a korona formát a kajszi barackoknál, meggynél és a szilvánál alkalmazhatjuk sikeresen. Mindössze annyi a különbség a katlan formához képest, hogy a vázágak meredekebben ívelnek föl. Ezt úgy érhetjük el, hogy az oldalágakat nem metszük vissza és a sudarat is csak utólag, a 2-4. évben távolítjuk el.

Mint már említettem ezt a korona formát az őszi barackoknál érdemes alkalmazni. A rajzon is jól látszik, hogy a sudarat (vezérhajtást), már az első ágcsoport felett kivágjuk, így a korona belseje is teljes megvilágítást kap, és a termőfelület a talajhoz közel helyezkedik el. Vagyis: a gyümölcs könnyen leszedhető a földön állva is. Az őszibarackfák törzsét […]

A lemosó permetezés nemcsak a kórokozókat tizedeli meg, hanem a kórokozókat kordában tartani képes rovarokat is. „Aki tehát ‘csak’ lemosó permetezést végez, évente egyszer totálisan kiirtja kertje rovarvilágát, és azt hiszi, neki ettől jobb lesz… A cinkék meg élelem híján odébb állnak” – írja Baji Béla a Permakultúra és önellátó biogazdálkodás című könyvében. Hogy előzi […]

2. évben a rajz szerint kell metszeni a fát. A sudár = fő hajtás, vezér hajtás. Innen is az elnevezés, hogy a vezér hajtást meghagyjuk és ennek mentén alakítjuk ki az ágemeleteket. A rajzon látható ágcsoport az 1. emelet. A következő ágemelet mintegy 100 cm-re alakítjuk ki az alsó felett. A lombkorona kialakításánál arra törekszünk, […]

Az őszibarack kivételével minden gyümölcsfajnál alkalmazható korona forma, melynek lényege, hogy metszéssel az évek során 3 ágemeletet alakítunk ki, közöttük 80-100 cm-t távolságot tartva. Az 1. évben a koronás fácskán 3-4 oldalvesszőt hagyunk meg, olyan magasságban, ahol szeretnénk, hogy a korona kialakuljon. A vesszőket a rajz szerint kell visszametszeni, a függőleges irányban növekvő sudár, az […]

Itt az ideje az év első permetezésének! Az ökogazdálkodók olajos szereket, ázalékolt teát alkalmaznak, de használhatnak mész-, kén- és réztartalmú szereket is. A hagyományos tél végi lemosó permetezés legfontosabb célja, hogy elpusztítsuk a kórokozó gombák szaporító képleteit. A képletek a kéregrepedéseken, illetve a rügyek felületén tapadnak meg. Szintén cél megritkítani a rovarkártevők (pajzstetvek, atkák, levéltetű-tojások, […]

Miért érdemes a korona formákat kialakítani? Az első 5-6 évben történik a korona kialakítása, amely fánként nem igényel sok időt és könnyen elsajátítható. Három féle korona formát fogok bemutatni az elkövetkezendő bejegyzésekben: – sudaras ágcsoportos: őszi barack kivételével bármelyik gyümülcs faj – katlan: őszi barack – váza: kajszi, meggy, szilva A korona formák kialakítására azért […]

Törpésítő alany – M 26 Az M 26-os alanyon lévő almafajtákat helyszűkében lévő kiskertekbe javaslom, melyek tenyészterület igénye 4-8 m2. A vadalanyhoz képest fele akkorára nőnek majd a fák. Gyökérzetük a felszín közelében maradnak, ezért szükséges őket karóval megtámogatni. Valamint csapadékosabb országrészbe valók, vagy öntözést igényelnek. Ezek a törpésítő alanyokon álló oltványok már a 2.-3. […]

A gyümölcsfa csemeték legtöbbször két részből állanak:  ALANY: ez általában a csemete gyökérrésze. Ez határozza meg, hogy a fa mekkorára és milyen gyorsan nő, milyen mélyre megy a gyökere, vagyis mekkora a vízigénye. Minél mélyebbre, annál jobb a szárazság tűrése. Az alanyok lehetnek vad alanyok, melyeket az alma, körte stb. magjának elvetésével állítanak elő. Valamint […]

Vásárlásnál figyeljünk az alanyra, – ami a csemete gyökérzetét adja – mert ez határozza meg, hogy mekkora tenyészterületet igényel a fa és a nemes rész  más tulajdonságait is jelentős részben meghatározza.  (A címkén kötelező feltüntetni az alany típusát.) Az oltványok alany része általában a gyökér, a nemes pedig a törzs és a korona. Kétféle alany lehet: vadalany […]