Tudástár

Gyökéritató alkalmazásával akár 50 %-kal kevesebb víz is elgendő a növények számára. Ráadásul a talaj mikroélőlényi szívesen vesznek benne lakozást...Nézzük meg hogyan is működik!

Az erdőkertek kutatásáért nem kell a világvégére menni, hiszen még a XX. században sem volt ritka, hogy az ártereken, természetes tenyészhelyükön gondozták az erdő sűrűségű gyümölcsösöket. Ahol pedig ritkábban volt a fa, a szabad földeket szántották, benne kerti veteményeket, krumplit, kukoricát termesztettek.

Az alma legértékesebb gyümölcseink egyike, héjában és a héj alatt magas C vitamin tartalommal, húsában méregtelenítő hatású pektinnel. Nem kell több ezer kilóméterről szállítani, a kertünkben is megterem és hosszan eltartható. Milyen fajtákat ültessünk?

A tavaszi fagyok és a nyári aszály után ma már a nap káros sugaraival is számolnunk kell.

Az előrelátó kertészkedők még november előtt kiválasztják és megrendelik a facsemetéket.

A mi dolgunk a megfigyelés: megfigyelése mindannak, amit már előttünk, hosszú évezredekkel korábban, ennek a gyönyörű, csodálatos összhangban működő sárgolyónak az alkotója kitalált és létrehozott.

A szilvafák környezeti igényei viszonylag könnyen kielégíthetők. Pedig nem is annyira igénytelenek, mint inkább türelmesnek mondhatók, ami azzal is bizonyítható, hogy a szilvafák minden emberi gondoskodásra serényen válaszolnak. Akkor is teremnek gyümölcsöt, ha gazdátlanul árválkodnak, de ha kicsit gondozzák őket, akkor a termés mennyisége és minősége számottevően javul.

A takarónövény módszer kulcs a talajmegújító gazdálkodáshoz, mellyel az egészséges talajért tehetünk és ellenállóbb növényeket nevelhetünk.

A csonthéjas gyümölcsfáknál, azok közül is főként a kajszi és őszibarack, de meggy- és cseresznyefák esetében is gyakorta előforduló jelenség a mézgafolyás. Ez a sárgásbarna színű ragadós váladék (népies nevén macskaméz) általában a törzsön és vastagabb ágakon, a sebek, metszések és a sérülések helyén jelenik meg. A gyantás folyadék azonban idővel teljesen megszilárdul és ott is marad a fás részeken megkeményedve. Legtöbbször ez a jelenség a fák nyugalmi állapotában válik szembetűnővé számunkra.

A kajszibarack Kínából származik. Hogy mégis az Armeniaca, azaz örmény nevet viseli, annak bizonyára az lehet a magyarázata, hogy az egykori Selyemúton akarva-akaratlanul nyugat felé vándorolva az egyik nagy termőtája Örményországban alakult ki. Innen terjedt el a középkorban a Földközi-tenger körüli országokban is.