Az erdőkert fontos eleme: a sövény

A sövény milyen feladatokat lát el?

• Szélfogó: az uralkodó szélirányra merőlegesen telepített sövény kellően magas (3-5 m) és sűrű kell legyen. A böjti szelek idején még nemigen van levél a lombhullatókon, ezért mindenképpen érdemes örökzöldet is telepíteni a rendszerbe: babérmeggy, mahónia, lucfenyő, szárazabb helyekre szerb luc, fekete fenyő, bangiták közül az örökzöldek, Júlia borbolya, tiszafa.
   
• Védvonalat alkot: A védelmet a sűrűség mellett tövisekkel is fokozhatjuk.
  Ilyenek például: Júlia borbolya, kökény, galagonya, homoktövis, vadrózsa, tűztövis.
  
  
• Kedvező mikroklímát hoz létre: kiegyenlítettebb a hőmérséklet és párásabb körülményeket biztosít.
  
  
• Embert, madarakat, rovarokat táplál: a cserjék nem csak bogyóikkal táplálják az állatokat, hanem a rajtuk megtelepedő rovarokkal, lárvákkal is.
  Sok nektártermelő pedig méheket és lepkéket csalogat a kertünkbe. Fontos szempont, hogy ezeket a virágzási idő figyelembe vételével válogassuk össze, hogy folyamatosan találjanak virágokat a rovarok  

kora tavasszal (Kikeleti bangita, jázmin, aranyvessző),
nyár közepén (nyári orgonák, kékszakáll, sudárzsálya).
A hosszan fennmaradó bogyók télen jelentős táplálékforrást jelentenek: hóbogyó, kökény, madárbirsek, háziberkenye.

Kisebb méretű gyümölcsfákat is nyugodtan ültethetünk a sorba: naspolyát, birset, fügét, őszibarackot, mirabolánt.  Kellő távolságot hagyjunk közöttük (legalább12-15 m), hogy a lombjuk ne érjen össze, így az alattuk lévő cserjék is elég napfényhez juthatnak. 

Mindenkit bíztatok, hogy vessen őszibarack, kajszi, mirabolán potyóka szilva magot! Mindegyik nagyon zamatos gyümölcsöt fog érlelni, fája pedig ellenálló lesz.

• Élőhelyet biztosít: különösen az ember- vagy ezt meghaladó magasságú sövények és bokrok vékony, sűrű ágállású belső környezete azért ideális odútelepítésre, mert ezek derék- és mellmagasságban is gyakorlatilag megközelíthetetlenek még az ügyes famászó macskák és nyestek, számára is. A bokrok sűrű ágrengetege, különösen az örökzöldek, télen is szélvédett környezete fontos éjszakázóhelyet jelent az etető madarainak.

A cserjék ültetési távolsága

Függ a sövény feladatától. Ha áthatolhatatlan kerítés minőséget szeretnénk, akkor 30-60 cm tőtávolságot javasolok, rendszeres nyírással, hogy az ágrendszer megfelelő sűrűségét kialakítsuk.
Ha a fent említett szempontok maradéka a cél, akkor fajtól és fajtától függően 1-3 méterre is elegendő ültetni. Így szabad állásban érvényesül a cserje formája, szellős, jól benapozott és sok termést érlel.

A nyírásról…

Sok kertészkedő bátortalan a metszőolló használatával. Pedig ha a földtől szeretnénk sűrű, jól elágazó, áthatolhatatlan sövényt, akkor az 1-2-3 szálas sövénycsemetéket vissza kell vágni úgy, hogy 1-1 ágon 2-3 szem maradjon. Így visszavágás után, a föld felszínénél 3 ág esetén 3x3 szem fog kihajtani és ágat nevelni és nem lesz egy hosszúnyakú, felül bojtos sövényutánzatunk. 

A sövény helyes metszése
 

Gondoljuk meg a fává növő sövény ültetését!

Sok helyen látom, hogy a csodasövény (Ulmus sp. - szil) kinő a gazda sövényvágója alól és csak heroikus munkával és óriási költséggel tudja sövénymódban tartani. Ha évente 1x vágjuk, akkor ahhoz bizony idővel nagy költségvetésű motorfűrészre és ágaprítóra lesz szükség.
Csapadékviszonyoktól függően gyakori nyírással (havonta 2-4 alkalom) lehet kordában tartani ezt a formára nyírott sövényt, mert bizony, valóban gyorsan nő.

Én milyen sövényt tervezek ültetni?

A sövény akkor a legjobb, ha minél változatosabb a fajösszetétele (diverz, hogy ezt a szót is alkalmazzuk).
A múlt évben létrehoztuk az első géngyűjteményünket, amelyet egyelőre villanypásztor őriz. Célom, hogy az őzek számára áthatolhatatlan, de a külső oldalán az őzek számára is tápálékot nyújtó kerítést hozzak létre. Aztán persze a madarakkal együtt én is szeretnék róla legelészni, amikor csak lehet.

Íme a terv:

A Csodakertész ültetvényének sövényterve