Atkák a szőlőn
A szőlő legjelentősebb kártevői közé sorolt atkák az asszimilációs felület csökkentésével jelentős terméskiesést okozhatnak.
Hogyan és mikor védekezhetünk ellenük?
Puklik a szőlő levelén
A szőlőlevélatka és a szőlőgubacsatka már korán, a fakadás után megkezdi a károsítást.
Ebben a korai időszakban a levelek is érzékenyebb a károsításra.
A levélatka (Calepitrimerus vitis) szívogatásának hatására hajtásrövidülést, ízköz-rövidülés,
torzuló kis levélkéket figyelhetünk meg.
Később a torzult levelek felszakadoznak.
A hajtásnövekedés előrehaladtával mindig a fiatal leveleken szívogatnak.
Évente több nemzedéke van, a vesszők kéregrepedéseiben telelnek.
A szőlőlevélatka szívogatása nyomán kanalasodik a levél
A szőlőgubacsatka (Eriophyes vitis) szívogatása nyomán a levél színén kidudorodások, a fonákon pedig szöszös, nemezes foltok láthatóak.
A gubacsatkák a levélatkákkal ellentétben nem mozognak a levelek fonákán, hanem a gubacsok belsejében élnek.
Erős fertőzés esetén a foltok összefolynak, szintén csökkentve ezzel a növény asszimilációs képességét.
A szőlőgubacsatkák károsításának hatására gubacsok keletkeznek és ezek belsejében élnek
Megelőzés ideje
A védekezés optimális időpontja a szőlő rügypattanás utáni gyapotos állapota.
A nyár folyamán folyamatosan képződnek a gubacsok, a friss levelek felé vándorolnak az atkák.
Mivel kezeljük?
A növényevő atkák ellen a NeemAzal 0,3 %-os (30 ml NeemAzal/10l víz) oldata szinte azonnal megoldja a problémát.
Fontos tudni, hogy ez a készítmény a számunkra hasznos ragadozó atkákat nem pusztítja.
A napsütés és magas hőmérséklet a szer gyors lebomlását okozza, ezért nyáron csak az esti és kora reggeli órákban permetezzünk.
Keverhető minden nem olajos és nem élő készítménnyel.
Narancsolajjal keverve erősen perzselő hatású.
Vegszer nélkül - Miért fontos a nyíratlan rét a kertben?
Ott, ahol van aljnövényzet, amely kapcsolódik a természetes vegetációhoz, jellemzően elegendő számban vannak jelen olyan ragadozó atkák,
pókok és más rovarok, amelyek hatékonyan tudják a kártevő atkák létszámát szabályozni.
Legfontosabbak a ragadozó atkák, amelyek a szőlőben előforduló levélatkák, gubacsatkák, tetűatkák, poratkák tojás, lárva és kifejlett alakjait,
de más rovarok tojásait, esetleg a gyomok és szőlők pollenjeit, gyöngyszőröket és gombaspórákat is fogyasztják.
Ragadozó atkákat a legegyszerűbben az aljnövényzet fenntartásával lehet becsalogatni.
A ragadozó atkák nemcsak más atkákat és azok utódait fogyasztják, de pollen, spóra is szerepel az étlapjukon.
Amikor telepíthető, hibernált formában vannak, akkor éppen senki sem gondol a kertre.
A kertészek általában tavasz közepén kezdenek szembesülni a kártevőkkel.
Amikor pedig elborítják a növényeket a szívókártevők, már késő a ragadozó atkák beszerzéséhez.
A ragadozó atkákat tél végén, de legkésőbb március közepéig lehet kihelyezni
azokon a filccsíkokon, amelyekre a gyártók telepítették.
No erre jövő télen mindenképpen vissza kell térnünk!
Filccsíkra telepített hibernált ragadozó atkák többek között vegetáriánus atkákkal táplálkoznak.
A kártevő atkáknak sok természetes ellensége ismert,
ilyenek pl. a virágpoloskák, a katicabogarak, a zöld fátyolkák lárvái, a ragadozó atkák.
Közülük a ragadozó atkák azok, amelyek kellő számban felszaporodva
ugyanolyan hatékonyak, mint a rovar- és atkaölő szerek.
Tavaly a szőlőm gondozását nagyon elhanyagoltam és szörnyen atkásak voltak.
Februárban kiaggattam a ragadozó atkák búvóhelyéül szolgáló filccsíkokat...
A csalán növényvédelmi alkalmazása rendkívül sokrétű.
Most ez nagyon is időszerű, amikor a levéltetvek elözönlenek bennünket
és a sok csapadéknak köszönhetően a gombabetegségek is terjednek.