Eredete: I869-ben a Lahn melletti Dietzhez közelfekvő Hoffhaus községből kezdték terjeszteni, ahol Frensdorf őrnagy nyerte magról. Ma már az egész világon elterjedt, de értével megpuhuló, közönségesebb húsa miatt csak a házikert igen jó konyhaalmája gyanánt termesztik. Érési ideje: Október-december Termőképessége: Igen korán, 1-2 éves oltványai sokszor már a faiskolában kezdenek teremni. Azután is rendszeresen és bőven terem. Fája azonban korai termékenysége miatt nem nagyon hosszú életű. Gyümölcse: kúposan gömbölyded alakú, szabályos. Zöme a középtájánál kissé lejjebb esik, honnét szára felé egyenletes boltozódással gömbölyödve szélesebb, lapos, néha alig hullámos karimában fogy el, míg kelyhe felé szelíden boltozódva, majd mindjobban szűkülve, szép alakú, hirtelen párkányozott, szűkebb karimában végződik. Szára középhosszú vagy rövidebb, elég vastag, többnyire sima végén néha kissé megvastagodott. Tágnyílású, majd gyorsan szűkülő, elég mély színes, ritkán gyengén rozsdamázas falú üregben ül. Kelyhe nyílt vagy félig nyílt, többnyire molyhos, néha zöldes kehelylevélkéi nagyok, olykor gyengén ráncos fenekű, színes falú, kissé tág, sekélyebb mélyedésbe helyezettek. Kehelymélyedés melletti karimájának felszíne többnyire kis, sekély hullámokkal egyenlőtlen. Héja szívós, sima, kissé zsíros tapintatú, letörölve fényes. Alapszíne értével zöldessárga, ezt azonban rendszerint az egész gyümölcsön, sötétpiros, ebben még sötétebb piros csíkolt, lángolt fedőszín takarja. A kehelykarima rendesen a fedőszínt nélkülözi úgy, hogy a gyümölcs csúcsa jellegzetesen sárgás színezetet mutat. Húsa fehér, finoman szemcsézett, értével olvadóan porhanyó, elég bőlevű, savannyal emelt, elég cukros, kellemes üdítő borízű. Magháza rendesen nyílt, nagy, sok magot rejtő. Kehelycsöve tölcséres, elég mélyen lehatoló. Fája: Elég erősen növekedő. Nem teljesen edzett. Virágjai nagyok, korán nyílók. Ágai szellősebb, középnagy, szétterülőbb, laposabb koronát nevelnek. Vadalanyra oltva középtörzsű fának, bármelyik törpealma-alanyra oltva, törpe, és alakfának alkalmas. A nyesést jól tűri és nagyon meghálálja. Gyümölcsei kevésbé jól állják helyüket a fán. Vesszői vörösbarnák, csupaszok, merevek, vastagok. Levelei nagyok, kemények, nyelük rövidebb, merev. Levélszálkái elég nagyok. Termesztésére vonatkozólag felemlítem, hogy nem nagy fát alkotó természete és igen korán és bőven beálló termése miatt minden házikertben méltán elültethetjük. Kedvelt rétes és más célokra felhasznált konyhai alma, mint ilyen a piacon hamar elkél. Hűvös helyen tartandó, ahol megfelelő kezelés mellett, apránként megérve, december közepéig is eláll. Kedveli a jóminőségű, kissé nyirkosabb, tehát nem kimondottan száraz, könnyebb, homokosabb talajt, párateltebb égaljat. Ilyen helyen, különösen törpealanyon, gyümölcsei igen nagyra is megnőnek. Száraz talajra, ilyen égalj alá nem való.
