Társneve: Bazilic, bazsalikom szilva, Berbencei muskotály, Bissiok, Cseh muskotály, Horgasmagvú, Müskierte Haus-Zwetschge, Quetsche musque de Hongrie.
Származása: eredete és keletkezése bizonytalan. A XIX. században Bereczki Máté, Ritter Gusztáv német pomológusnak küldött belőle oltóvesszőket. A Dunántúlon és a Felső-Tiszavidéken gyakoribb az előfordulása.
Érési ideje szeptember közepe.
Gyümölcse: színre, alakra és mindenféle használhatóságára egyezik a Besztercei szilvával, de kitűnő, muskotályos-bazsalikomos aromájával azt felülmúlja. Ezért mint csemege- és lekvárszilva amannál jobb. Húsa zöldessárga, teljesen éretten sötét narancssárga, édes-leves, kellemes savas, bazsalikomra emlékeztető, olykor erősen muskotályos illattal és zamattal. Teljes érésig a fán hagyva ráncosodik, ekkor szedve könnyebb aszalni. Cefréjéből alacsony hőfokon végzett párlással különleges minőségű pálinka készíthető. Borkészítésre is használják.
Leírása: Fája, termékenysége, kívánalmai egyeznek a Besztercei szilvafáéval. Talán koronája kicsit szétterülőbb, szemben a Besztercei szilva ovális koronaformájával. Korábban gyökérsarjról és magról is szaporították. A muskotályosság termőhelyek és évjáratok szerint eltérően jelentkezik. A színeződés kezdetéig szükséges a csapadékos idő, de utána csak a száraz meleg idő képes a muskotályos zamatot elősegíteni. Száraz, sülevényes talajokra, aszályos helyekre nem érdemes telepíteni.
Ellenállóképessége: a sharka vírusra kevésbé fogékony, mint a Besztercei szilva. Termései kék hullásra hajlamosak.