Kiváló fagytűrő képességgel rendelkezik, bőtermő és öntermékeny, így ideális választás a hazai kertekbe. Gyümölcse ízletes, jól szállítható, friss fogyasztásra és feldolgozásra egyaránt alkalmas. 2007 és 2020 között vizsgált 50 kajszifajta közül az egyik legfagytűrőbbnek bizonyult kajszifajta (blogbejegyzésben több információ: Kajszi fajták fagytűrése).
Jellemző: öntermékeny, késői virágzás, bőtermő
Tudományos név: Prunus armeniacum ’Bergeron kajszi
Magyar név: Bergeron kajszi
Származás: Franciaországba, Lyon közelében lévő Saint-Cyr an Mont d’Orban kelt, ismeretlen eredetű magról. Berberon M. találta 1920-ban. Honosítói Nyújtó Ferenc és munkatársai (Cegléd) és Gyúró Ferenc munkatársaival (Budapest).
Államilag elismert árufajta.
Amiért szeretjük: késői virágzása miatt az egyik legnagyobb biztonsággal termő sárgabarack fajta
Virág: öntermékeny; késői; téli és tavaszi fagytűrése jó
Termés: július vége; középnagy
Leírás: fája középerős növekedésű, eleinte feltörekvő, majd a termés súlya alatt szétterülő, félgömb alakú, laza koronát nevel. Virágrügyeit termőnyársakon és középhosszú termővesszőkön hozza.
Gyümölcse középnagy, kúpos gömb alakú. Barázdája sekély vagy középmély, a bibepont felé mélyülő, általában szimmetrikus, bő termés esetén aszimmetrikusan osztja a gyümölcsöt. Kocsányürege szűk vagy közepes, mélysége változó. Bibepontja különböző: csapott, elcsúszott és tüskés lehet. A héj narancssárga, kárminnal mosott és vérvörösen pontozott. Húsa fénylő narancssárga, kemény, gyengén rostos, leves, olvadó. Teljes érésben kiváló zamatú, túlérve lisztesedő és savasabb. Magvaváló. Kőmagja kicsi, magbele édes.
Felhasználás: friss fogyasztás, lekvár
Fényigény: a kajszi igen napfényigényes. Az igazán értékes ízét, zamatát és színét csak ott kapja meg, ahol az éves napfényes órák száma eléri az 1800-1900 órát.
Ajánlott termőhely: a kajszi éghajlati igényeinél elsősorban a hőmérséklet játszik igen fontos szerepet. Ott termelhető, ahol az éves középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 10 ℃-ot, nyáron pedig a 18 ℃-ot. Télen, amikor a hőmérséklet a – 25 ℃ alá süllyed fagykárt szenvedhet. Különösen jelentős fagykár érheti, ha télen egy melegebb időszakot (+ 5- + 15 ℃) újabb erős lehűlés (-15 ℃) követ. A fa virágai és a kötődött gyümölcsök -2, -3 ℃-nál hidegebbet nem bírnak elviselni.
Csapadékigénye nem haladja meg a 600 mm-t. Talajigényéről elmondható, hogy legkedvezőbbek a meleg, könnyű, homokos, jó levegőgazdálkodású talajok, melyekben nem túl nagy mélységben (100-150 cm) jó vízgazdálkodású, ásványi anyagokban gazdag agyagréteg húzódik. A homokot lösz, köves murva vagy apró szemű kavics is helyettesítheti.
Ültetési távolság: 7 m
Ellenállóképesség: Moníliára, Gnomóniára és Sharka vírusra érzékeny
Gondozás:
1/ a szabadgyökérrel ültetett gyümölcsfa oltványokat ültetést követően tavasszal metszeni szükséges, hogy a lombozat és a gyökér megfelelő arányát beállítsuk (https://www.youtube.com/watch?v=3oZEFbPUG90&t=1s );
2/ a lombkorona kialakításának első lépéseit kezdjük el
3/ a fiatal fák tövének mulccsal történő takarása javítja az oltványok nedvesség ellátását, az aktív talajélet a növények egészségét támogatja
Helye az erdőkertben: 2-3 zóna
Megjegyzés: száraz évjáratban húsa száraz és durván rostosra érik
Forrás: Soltész Miklós, 1998: Gyümölcsfajta ismeret és –használat
kép forrása: mkszn.hu
