A Tarackoló kékgyökér ősszel nyíló kobaltkék virágai ragyogó összhangot teremtenek az ugyanebben az időben bronzasra változó lombszínével
Jellemző: virág, őszi lomb, szárazságtűrő
Tudományos név: Ceratostigma plumbaginoides
Magyar név: Tarackoló kékgyökér
Származás: Nyugat-Kína
Amiért szeretjük: mivel nyár végén, ősszel hozza virágait, amikor már nagyon nincsenek virágzó növények és jobbára az élővilág inkább a téli felkészülésen fáradozik
Virág: augusztus-november, kobaltkék
Leírás: tarackolva, gyepszerűen, nem agresszívan terjedő tövű, örökzöld vagy félörökzöld évelő dísznövény. Deltoid alakú levelei hosszú száron emelkednek a talajfelszín fölé. Ősszel igen látványos bronzszínűre váltva készül a téli visszahúzódásra. Virágait a levelek hónaljából vagy a hajtáson végállásban hozza. Toktermése van.
Felhasználás: sziklakertben, alacsony évelők között jól mutat
Fényigény: napos vagy félárnyékos helyre ültessük
Ajánlott termőhely: a kötöttebb talajokat jobban kedveli, kevéssé vízigényes
Ültetési távolság: 0,4-0,6 m
Ellenállóképesség: egészséges díszcserje, a pangóvizes helyeket nem kedveli
Gondozás: téli javasoljuk takarását (szalma). Tavasszal az elfagyott hajtásokat metszük le
Helye az erdőkertben:
Megjegyzés: szaporíthatótavaszi zölddugványozással, tőosztással vagy bujtással. Nyáron a félfás dugványozással is próbálkozhatunk
Szállítási méret: 2 liter; 10-30 cm növény méret
