Ez a kiváló retekfajta erős karógyökeret növeszt, mellyel szinte minden talajtípuson áttör. Ezzel a tulajdonságával megkíméli az embert az ásástól a talajt és a benne élő lényeket a lakókörnyezetük bolygatásától.
Leírás: a kétszikűek oszályjába tartozó talajművelő retek akár 1,5 méterig lehatoló vastag karógyökeret is fejleszthet. A talajművelő retek levelei a hagyományos retekétől lényegesen különböznek. Sűrű, tőlevélrózsás (rozettás) levélzete 8–12 levélpárból áll, amelyek vastag lombozatot alkotnak. Termése becő, amely száraz állapotban nem nyílik fel. A becő jellegzetessége, hogy szokatlanul hosszú és csőr formájú, amiben kettő darab mag található. A növény virágzatára jellemző, hogy rendszerint 4 darab sziromlevéllel rendelkezik, aminek színe lehet fehér, ibolya- vagy rózsaszínű.
Alkalmazás: július közepe után már vethető és akár 30–40 nap alatt is jelentős zöld- és gyökértömeget fejleszt, azonban az előnyök maximális kiaknázása érdekében érdemes legalább 10 héttel az első fagyok előtt elvetni. Hazánk területén a javasolt vetésidő augusztus közepe és szeptember közepe közé esik. Nyáron lekerülő kalászosok után vetve felveszi az ottmaradt nitrogént, káliumot és ként a talajból, amiket szervesen kötött formában tart vissza tavaszig. Ezeket a tápanyagokat a társnövénynek vagy a tavaszi kultúráknak 2-3 hónap alatt adja le, miközben fellazított és gyommentes talajt hagy maga után. Masszív zöldtömegének köszönhetően elnyomja az őszi gyomokat, elpusztulása után pedig szétterül a talajon, így tavasszal is gyommentesen tarthatja a parcellákat. Egyszerűen kontrollálható, ugyanis három mínusz 10 Celsius-fokos éjszakát követően elfagy.
A vetés dátuma nagyban befolyásolja, hogy a növény fog-e virágot hozni vagy sem. Másodnövényként történő alkalmazása esetén sem a virágzástól, sem a maghozástól nem kell tartani, mivel a július-augusztus hónapokban történő vetés esetén a nappalok rövidülése miatt a növény teljes energiáját a gyökér fejlesztésére fordítja.
Hatásmechanizmus: az igen mélyre hatoló gyökerek, melyen keresztül a felső talajrétegbe felhozza a tápanyagokat, megkönnyíti az utónövény tápanyagfelvételét. Mélyen és hatékonyan lazítja a talajt, erőteljes nitrogén-, kálium- és kénfelvételének köszönhetően jelentős mértékben növeli a talaj tápanyagtartalmát. A karógyökér mérete a retek tenyészidejétől és a rendelkezésre álló tápanyagok mennyiségétől egyaránt függ.
Előnyök és hátrányok: a számos előny mellett meg kell említeni, hogy talajművelő retek kisebb felszíni zöldtömeggel rendelkezik, mint a hozzá hasonló olajretek. Emellett az olajretek kártevőire (repcebolha, repce-fénybogár, repcebecő ormányos stb.) ugyanúgy fogékony. A túlzottan nedves talaj kimondottan hátrányos számáraa, ezért alkalmazásakor kerülendők a rossz vízgazdálkodású, mély fekvésű, nagy nedvességtartalmú, akár belvízre hajlamos talajok.
Érdekesség: a káposztafélék családjába tartozó Raphanus nemzetségnek számos alfaja létezik. Ezek közül az egyik a jégcsap alakú, fehér színű, eredendően kelet-ázsiai fajta, a japán retek vagy más néven jégcsapretek, amivel a szakirodalomban sokszor daikon retek néven találkozhatunk.
Az eredetileg élelmiszerként termesztett retekfajtából az Amerikai Egyesült Államokban folyó 10 éves kutatás eredményeként egy speciálisan takarónövény célra nemesített fajta, a Raphanus sativus var. longipinnatus született meg, amit a gyakorlatban szintén daikon retek, talajművelő retek vagy meliorációs retek néven említenek.
Kép forrása: https://agnetwest.com/give-cover-crops-space-garden/
