Tudományos megnevezés: Cornus mas
Származás: Közép- és DK-Európa, Kis-Ázsia. Magyarországon őshonos, amit a helység- és családnevek is igazolnak (Somló, Somlyó, Som, Somos).
Leírása: gyakran már a tövétől elágazó 3-7 m magas, kistermetű fa. A hazai vadon termő változatok termése 1, 5-2 cm hosszú, a Balkánon és Kis-Ázsiában azonban 4-5 cm-es termésű változatai is vannak. Arborétumokban (például Alcsúton) találkozhatunk csontfehér-sárgás termésű változatával is. Termését a madarak és a kisemlősök terjesztik, de fontos gyűjtött erdei gyümölcs is egyben.
Virág: sárga, lombfakadás előtt
Felhasználása: a som igen értékes gyümölcsöt is terem, amelyből – különösen vadas húsok mellé való – kiváló lekvár készíthető. C-vitamin tartalma 200 mg/100g körül van, karotinban gazdag. Lekvár, szörp, dzsem, kompót, pálinka, bor készíthető belőle. Az éretlen termését az olajbogyóhoz hasonlóan már az ókor óta szokás sós vagy ecetes vízben köménymaggal eltenni. Borecetben elrakva a kapribogyót helyettesítheti. Savanyítani is szokták, és vadhúsból készült ételekhez tálalják. Korábban a házikertekben gyakori növény volt, ma már háttérbe szorult. Termése az első derek után válik élvezhetővé, ilyenkor cukortartalma megnő és kevésbé húzós az íze. Akkor a legfinomabb, amikor már enyhe érintésre a kezünkben marad. Teljesen megérve magától lehullik.
Ajánlott termőtáj: a laza meszes talaj kedveli, de nem igényes a talajjal szemben
Ellenállóképesség: igénytelen
Szállítási méret: 2L, 40/60 cm