A facéli az erdőkert kiváló többhasznú lágyszárú növénye. Méhlegelőként, takarmányként, dísznövényként és zöldtrágyaként egyaránt hasznosítható!
Leírás: a méhvirágfélék családjába tartozó facélia gyors növekedésű kétszikű növény, melynek levendulaszínű virágai vonzzák a méheket és a többi beporzó rovart. A főhajtásból 2-3 mellékhajtás ágazik ki, amelyek 15–100 cm magasra nőhetnek. Gyökerei 25–100 cm mélységbe hatolhatnak le a talajban, a karógyökérből finom hajszálgyökerek ágaznak el.
A keléstől számítva 45–60 napon belül hoz virágot, és virágzása 6–8 hétig is eltarthat. Mivel hosszúnappalos növény, ezért csak akkor virágzik, ha a napsütéses órák száma eléri a napi 13 órát (május–szeptember közötti időszak), ezért a takarónövényként vetett facélia felmagzásától nem kell tartanunk.
Fényigény: napos helyre javasoljuk vetését, az árnyékot egyáltalán nem kedveli
Ajánlott termőhely: a talajjal szemben nem igényes, azonban legjobban a 6,4–8,5-ös kémhatású, jó vízgazdálkodású talajokon teljesít. A nedvesebb talajokat kedveli. Nem télálló, mínusz 7–8 fokos hőmérséklet esetén elfagy.
Vetés: a magok 15–30 nap alatt csíráznak ki – a csírázást a fény és a hőmérséklet akadályozhatja, ezért érdemes legalább 1 centiméter mélyre vetni. Az ideális talajhőmérséklet a vetéskor 30o Celsius alatti, a 20–30o Celsius közötti értékek a kívánatosak.
Takarónövényként május elejétől augusztus végéig, legkésőbb szeptember elejéig vethető. Korán lekerülő őszi kalászos vagy őszi káposztarepce után jól beilleszthető, utána szinte bármilyen tavaszi kultúra következhet. A javasolt vetésmélység 2–4 cm, aminek köszönhetően nagyobb magvú növényekkel (takarmányborsó, lóbab, bükkönyfélék stb.) keverve is elvethető. A keverékek összeállításánál vegyük figyelembe, hogy 1 kg/ha magnormával (5 g/50 m2) körülbelül 50 db csírát juttatunk ki egy négyzetméterre, ezért keverékünkbe egészen kis mennyiség (10 g/100 m2) is elegendő lehet.
Hatás mechanizmus: a talaj felső 5 centiméterében komoly talajjavító hatását figyelhetjük meg, ha a facéliát hozzáadjuk takarónövény magkeverékünkhöz: az aggregátum-stabilitást és a talajszerkezetet nagymértékben képes javítani ez a növény. Gyökérzete olyan talajállapotot hoz létre, amely csökkenti a talajművelés energiaigényét, valamint a talajban lévő mikorrhiza gombákkal képes kapcsolatot kialakítani, elősegítve a talaj-táplálékháló fejlődését. Alsó leveleinek elhalása és elhullajtása Dale Strickler szerint a talajfelszín feletti hasznos szervezetek odacsalogatását szolgálják. A répa-fonálféreg (Heterodera schachtii) populációját akár 30%-kal is csökkentheti.
Igénytelensége, gyors növekedése, jó vitalitása, hosszú virágzási ideje és kifagyása miatt az egyik legkedveltebb köztesnövény. Mivel növekedése során a nitrogént és a kalciumot akkumulálja, ezért elpusztulása után a gyorsan bomló gyökérzete nitrogénben, foszforban, káliumban és kalciumban gazdag. Gátolja a nitrátkimosódást, a növény gyors növekedéséhez felveszi a talajok felszabaduló tápanyagkészletét. A nitrátfelhalmozódás miatt állati takarmányként csak keverékben érdemes használni.
Amennyiben nem szeretnénk a természetre bízni a facélia kifagyását, az első fagyok beállta előtt szárzúzóval apríthatjuk, valamint fagyon is hengerezhetjük. Amennyiben áttelel, terminálása tavasszal nem okoz gondot, maradványai pedig nem akadályozzák a kapás kultúrák vetését.
Előnyök és hátrányok: amennyiben magában vetjük, 60–80 g/100 m2 magnorma esetén 14-15 hét alatt képződött biomassza mennyiséget képes előállítani, ez azonban gyorsan lebomolhat, ezért a talaj stabil szervesanyag-készletét nem emeli tartósan.
Érdekesség: a mézontófű vagy más néven facélia (latinul Phacelia tanacetifolia) Európa új kultúrnövénye. Méhlegelőként, takarmányként, dísznövényként és zöldtrágyaként egyaránt használható. Vetésterülete növekszik, mert másodvetésként való felhasználása igen kedvezően hat a talaj állapotára.
