Faj/nemzettség: Pyrus
Származása: Esperen őrnagy, a kiváló nemesítő 1830-ban nevelte magról Malines-ban, Belgiumban. Az egész világon elterjedt.
Érési ideje: későn, október második felében, az első kisebb fagyok után szedik. Novembertől márciusig fogyasztható, tárolásra való, késő téli fajta.
Termőképessége: rendszeresen és rendkívül bőven terem
Termékenyülése: igen jól termékenyül, virágpora jó. Porzó fajtája a Hardenpont téli vajkörte, a Clapp kedveltje, Vilmos körte.
Gyümölcse: középnagy, sőt nagy. Színe zöldes citromsárga, felerészben barnásan parás. Kocsánya fás, dudoros, néha rügyet visel. Húsa olvadó, bő levű, alig kövecses. Íze igen kitűnő, erősen illatos.
Tárolhatósága: téli tárolásra való, zamatát jól megőrző, korán szedve ráncosodik. Igen jól szállíthatói.
Hajtásrendszere: Koronája fiatalon is széthajló, hosszú termőrészeket visel.
Ellenálló-képessége: ellenálló fajta
Termőhely igénye: meleg fekvést kíván, különben nem érik be. Igényes, intenzív fajta. A meszes talajt nem kedveli.
Művelés-módja: vadkörtén, és megfelelő kultúrában birsen is jól tenyészik, hosszúra kell metszeni.
Gazdasági értéke: hosszú téli fogyasztási idénye és kitűnő árutulajdonságai miatt az egyik legfontosabb árufajtánk. Ezért – megfelelő intenzív körülmények között – még nagyobb arányú termesztése is indokolt.
