Elberta őszibarack - Szabadgyökeres

Származása: az Egyesült Államok Georgia államában állították elő 1870-ben.

Érési ideje: szeptember második harmadik harmadában. Szedése szeptember elején rendesen megkezdhető.

Termőképessége: rendszeresen és igen bőven terem. Korán termőre fordul.

Termékenyülése: igen jól termékenyül

Gyümölcse: nagy, megnyúlt, kissé lapított gömb alakú. Színe narancssárga, részben vérpirossal mosott és csíkozott. Húsa aranysárga, magja körül élénk piros, jól magvaváló. Íze kellemesen édes-savas, a sárga húsú őszibarack fajták jellegzetes ízével.

Szállíthatósága: igen jól szállítható.

Hajtásrendszere: levele nagy, széles, lándzsa alakú, jellegzetes sárgás árnyalatú. Vesszeje igen erős, világos sárgás-zöldes-piros színű, igen kevés paraszemölccsel. Koronája közepes növésű.

Ellenállóképessége: a levéltetvekkel szemben ellenálló, de a levélfodrosodás iránt érzékeny.

Termőhely igénye: a talaj iránt nem igényes, de védett fekvést kíván.

Gazdasági értéke: igen értékes árufajta, bár jelentőségét a vele majdnem egyidőben érő J.H. Hale csökkenti.

Rayman János – Dr. Tomcsányi Pál: Gyümölcsfajták zsebkönyve Budapest, Mezőgazdasági Kiadó 1964.