Ez aztán a sárgabarack! Kiváló ízű, lédús, lekvárnak való! Késeisége miatt kevésbé veszélyeztetik a kései fagyok és a betegségekkel szemben is ellenálló!
Jellemző: fagytűrő, kései, sokrétű felhasználás
Tudományos név: Prunus armeniacum ’Augustin’
Magyar név: ’Augustin’ kajszi
Származás: Románia
Amiért szeretjük: a késő tavaszi fagyokkal szemben igen jól ellenáll, a gyümölcseinek felhasználása pedig nagyon sokrétű
Virág: öntermékeny fajta, természetes termőképessége 76,3%, öntermékenysége 47,1%, beporzót nem igényel középidejű, bőséges
Termés: nagyon késői érésű július 27-augusztus 15., igazán bőtermő
Leírás: fája erős növekedésű, túlnyomórészt csokroban és 1 éves ágakon hozza terméseit. Gyümölcse szív alakú, közepes méretű (45,0-57,5 g), narancssárga héjú, a napos oldalon kárminvörössel mosott. Húsa narancssárga, közepes keménységű és állagú, erősen aromás, nagyon lédús elválik a magtól.
A mag közepes méretű, kerek alakú, édes magja van.
Felhasználás: friss fogyasztásra és különböző formákban történő feldolgozásra javasoljuk használatát (édességek, lekvárok, nektár, kompót)
Fényigény: mindenképpen napos fekvést igényel
Ajánlott termőhely: jól alkalmazkodik a tél végi ingadozó hőmérséklethez. Igényli a közömbös vagy enyhén lúgos talajt, ami legyen jó vízáteresztő, közepesen kötött
Ültetési távolság: 6-7 m
Ellenállóképesség: betegségekkel szemben ellenálló
Gondozás: 1/ a szabadgyökérrel ültetett őszibarackfákat az ültetés után metszeni kell. Rendszerint katlan koronát alakítunk ki a fán. A metszésre virágzás kezdetén kerítsünk sort. 2/ Az újonnan ültetett fák víz utánpótlásáról és a talaj takarásról (mulcsozás) föltétlen gondoskodjunk.
Helye az erdőkertben: 2-3 zóna
Megjegyzés:
